Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán Közös kép Öveges professzorral :)
Közös kép Öveges professzorral :)
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán Trek a rajtnál
Trek a rajtnál
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán Edge 605 csurig töltve, biztonsági Dakota 10-zel
Edge 605 csurig töltve, biztonsági Dakota 10-zel
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 1. kör
1. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 2. kör
2. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 3. kör
3. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 4. kör
4. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 5. kör
5. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 6. kör
6. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 7. kör
7. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 8. kör
8. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 9. kör
9. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán 10. kör
10. kör
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán Kutyás néni a Tyndall-jelenségben
Kutyás néni a Tyndall-jelenségben
Blog: Edge-harc - 10 kör Tatán Itt a vége
Itt a vége
Edge-harc - 10 kör Tatán
2010-11-06 | magpet | 6 hozzászólás
Frissítve: 2010-11-06 17:47
Úgy kezdődött, hogy meg akartam leckéztetni az Edge-et. Sokáig bírja az akku, de meddig? Majd én tovább bírom...
A Balaton-körnél tűnt fel, hogy az Edge apró mérete ellenére pofátlanul jól bírja egyetlen töltéssel. A bruttó 12 óra körüli idő után még bőven akadt benne villany. Most az a hülye ötletem támadt, hogy kibringázom belőle az utolsó Coulombokat is.

A történet talán 2 nappal a bevetés előtt kezdődött (vagy dőlt?) el: vicces roller-baleset a Váci úton: az avarral borított, sík felületnek látszó járda mégse volt sík, az első kerék megállt, én pedig kipróbáltam, mennyire igaz a tehetetlenség törvénye. (Lásd képek: Öveges professzor mellett csak egy árnyék vagyok... :) Kiderült, hogy eléggé, sikerült elég szépen összeverni a jobb térdemet. Ekkor még nem tekintettem az Edge-re ellenségként, másnap - fájós térddel - találtam ki a nemes küldetést. Nem, még udvariasságból se várom el, hogy bárki normálisnak tartson. :)
Halmozva az esélytelenséget, az Edge-harc előtti estén igen durván bezabáltam, nem is feltétlenül egészséges izékből. A hajnali 3-as kelés, 4-es rajt közben magam sem gondoltam komolyan, hogy a feladat megoldható, de azért nézzük meg&

5:31-kor sikerült nekiindulni, még bőven sötétben. Aki nem bringázott még úgy, hogy menet közben tör rá a hajnal, annak mindenképpen ajánlom, fantasztikus érzés. Régebben többször is volt alkalmam hasonlóra, rám fért az ismétlés. Két lazább kör után egy kicsit combosabb, majd beálltam a 22 perc körüli, sétabringás köridőkre. Lásd kicsit alább, a Connect-ablakot!

Az Edge legyőzéséhez számításom szerint legalább 30 kör kellett volna, de én a nyolcadik körül éreztem, hogy semmi esélyem. Érdekes, mert a Balaton körül ha nem is fájdalommentesen, de viszonylag szépen összejött a 200km. Itt most alig 50km után elkezdtem lerongyolódni. Ennek egyik oka az általános alkalmatlanság-érzés, ezt pedig kétség kívül a rettentő rosszul kitalált étkezési stratégia okozta: ilyen túra előtt pár órával, éjszaka minden hülyeséget összezabálni a létező legostobább hiba. A térdem is 50km körül kezdte jelezni, hogy nem akarja ő ezt igazán.

Végül 10 kör (közel 71km) után döntöttem úgy, hogy győzzön a jobbik, én feladom. Nem láttam értelmét, hogy még akárhány órán át szenvedjek, majd hosszú időre kivonjam magam a kerékpáros forgalomból testben és lélekben egyaránt. Így egy kellemes - na jó, a vége felé nyafogós - hajnali bringatúrát tettem csodálatos környezetben. Minden körben - természetesen mozgásban - próbáltam ugyanonnan lefényképezni a várat, itt szépen látszik a fények változása. (A képek telefonnal készültek, nem cipeltem magammal igazi gépet.)

Tanulság: Tatán bringázni jó. Hajnalban bringázni jó. Rollerrel fejreállni rossz. Értelmetlenül bezabálni rossz. Tanuljatok más hülyeségéből! :)

A túrán az Edge 605 mellett egy Dakota 10 is rögzítette az útvonalat. Akit a trekkek érdekelnek, letöltheti a csomagot innen.

magpet további írásai

Új megtalálások

Bejelentkezés