Két kis "nagy"
2010-03-26 | Pupu | 7 hozzászólás
Frissítve: 2010-03-26 13:16
Bringatúra két szép magaslatra - nekem nagyon jól esett, ismételd meg!
Nem minden BIG-útvonal vezet igazán magasra, de jobb is így, mert lehet bringázni a kisebbeken, míg a hegyóriások még vastag hó alatt vannak. Ezen a ragyogó március végi napon (03. 24.) a Bánkút fölötti Felső-Borovnyák és Rozsnyó mellett a Panské sedlo került sorra. Két, eléggé távoli célpont, jó időzítést kíván ilyenkor, amikor még csak félnapos a világosság. Ideális esetben virradatkor szeretek rajtolni bringával, de ez most nem jött össze, mert éjfél után jutottam ágyba, és 4:10-ig lustálkodtam, úgyhogy lett 5 óra is, mire autóval Miskolcra indultam, hogy leparkoljak a egy városszéli áruháznál. Csak hétkor kezdődött a kerekezés, de már barátságos napsütésben.

Az első célpont Bánkút, és Lillafürednél dönteni kell az útvariánsok között. Eger felé indultam, majd a szerpentin egy kanyarjánál rátértem a forgalom elől lezárt, de kerékpározásra kijelölt Lendeczky útra. Nem igazán vált be: elég szűk völgyben vezet, helyenként jeges volt, éjszakáról maradt üvegjég-foltokkal (néhol tolni kellett pár lépésnyit), a burkolat minősége többnyire gyenge, és néhol sarat hordtak rá az erdészeti járművek. Viszont néptelen és autómentes. Fenn csavarogtam egy kicsit a gyönyörű Nagymezőn, majd Bánkút előtt ráfordultam a Borovnyák aszfaltozott, kitűnő útjára.

A lokátor kapujánál fényképezgettem és öltözködtem, amikor előjött két fegyveres őr, hogy tilos fotózni az objektumot! Semmi vész, hamar megegyeztünk, hogy szemük láttára letörlöm a gépről a "golflabdát" ábrázoló fotókat, ők viszont lencsevégre kapnak engem. Így is lett. Ez, a BIG listán 854-es Felső-Borovnyák (945 m) lett a századik BIG pontom, örülök, hogy magyarországi túrán jött ki ez a szép kerek szám.

Lefelé Varbó és Parasznya felé indultam, kissé tartva az útminőségtől, de a legkellemesebb csalódás ért! Príma, tökéletesen sima az aszfalt, nemrég készíthették. Az aljában viszont, már korábbi, világosszürke aszfaltúton, van néhány rosszul látható fekvőrendőr, nem árt figyelni! Sajószentpéteren át épp délben értem vissza Miskolcra, 75 km után.

Innen autóval ugrottam át Tornanádaskára, és egy órakor kezdtem a második bringás menetet. Szlovákiában jó biciklizni: ezen az 50-es főúton is méternyi széles aszfaltozott padka van, és korrektül viselkednek az autósok. Ahol pedig, egy kis (520 m) hágó után megpillantja az ember Krasznahorka büszke várát, érdemes egy pillanatra megállni az Andrássyak mauzóleumánál: tip-top rendben van az egész, a zárt rácsos kapu előtt díszgereblyézett murvázás, öröm látni! Gondolatban összehasonlítottam a budafoki Törley- és a pécsi Zsolnay mauzóleummal: mindkettő szomorú látvány, kifosztva, összefirkálva, beszennyezve áll, mint a vandalizmus szomorú emlékműve.

Nem igazán világos előttem, miért Panské sedlo néven szerepel a 849-es BIG (999 m), mikor úgy tűnik, hogy Uhorná a hivatalos neve, amelyet nálunk csak másodikként említ a leírás. Magyar nevét nem sikerült kiderítenem. Na mindegy, a lényeg, hogy nem egy különösen attraktív hágó, semmit se látni odafentről, útközben is korlátozott a néhol megnyíló panoráma, hosszú szakaszokon olyan rázós az út, hogy lefelé se lehet gyorsan menni rajta, és nagyon sok az éles zúzottkő az aszfalton. Viszont nem meredek, szépen felpedáloztam rá, és van útközben, már elég magasan, egy kellemes forrás, ahol kulacsot lehet tölteni. Fotózáshoz kitettem egy kis magyar zászlót a biciklimre - hátha észreveszi Jan Slota, és gutaütést kap!

Szép alkonyatban mentem visszafelé, rohanni nem kellett, mert jó a lámpám. Ennek ellenére rendes tempót sikerült tartani a többnyire lejtős főúton. A kocsinál, pakolgatás közben sötétedett be teljesen. Ma 155 km-t bringáztam, és BIG tagságom kezdete óta feljutottam a az első külföldi BIG-re. Ehhez képest mit sem számít, hogy még sokat kell vezetni hazáig, és hogy holnap kora reggel már repülök Münchenbe - a fáradtság majd elmúlik, az élmények megmaradnak!

Új megtalálások

Bejelentkezés