Omlással motoroztam!
2011-06-17 | sinus90 | 20 hozzászólás
Frissítve: 2011-06-17 18:09
Hová is menjek Omlással motorozni, ahova macerás kijutnom? Hát Mánya-rétre! Végre kiteszem a ládát, amit 2010 májusa óta terveztem.
A Túratárs kerestetik fórumára először csak poénból gondoltam Omlásnak válaszolni, de aztán komolyra fordult a dolog. Végül úgy gondoltam kimegyünk Gyömrőre és kirakjuk azt a ládát, amit még 2010 májusában kigondoltunk Klárival.

Akkor a Múzeumi Világnap alkalmából jártunk a kastélynál, meg egyáltalán errefelé. Sose jártam előzőleg itt. Az autók között kellett az emlékoszlophoz kiballagni, mert járda az nincs, de hogy is lenne kinn a határban és minek is? Fényképeztünk, mértünk, hogy egyszer kijövünk ládával együtt. Visszajutni a városba több szerencsénk volt: egy hölgy az autójával egyszer csak megállt mellettünk és felvett, bevitt bennünket. Még csak nem is stoppoltunk, de jól esett. Azóta az asztalomon porosodott ez a ládaterv.

Ma reggel 6-ra beszéltük meg Omlással, hogy jön értem. Nekem, ma már kicsit korán van a reggel 6. 5.10-re állítotam be a telefonokat, hátha valamelyikre mégiscsak felébredek. 5.30-kor arra ébredtem, hogy hű de világos van! Nem hallottam meg a csörgéseket...

Gyorsan összekaptam magam. Reggeli nélkül én nem indulhatok, nekem ennem kell, akármilyen korán kelek. Tegnap este az asztalra kikészítettem mindent ami kellhet. Zsupsz be a hátiba mindent. 6-kor kipenderedtem a kapun a megbeszélt sarokra. Nemsokára Omlás is megjelent. Vázolta a motoron ülés fő vonalait - 40 éve ültem utoljára motoron...

Felvettem még egy pulóvert, a dobozba betettük a hátimat, Omlás hozott nekem sisakot, elhelyezkedtem mögötte. Megkérdezte: készen vagy? indulhatunk?
A hajnali levegő ébresztően hatott rám. Élveztem az arcomat érő friss levegőt. Gyorsan kiértünk városból. Köszönhető ez annak is, hogy /mint megtudtam/ a KRESZ megengedi a lámpáknál motorosok előre gurulását. Ilyenkor még nem nagy a forgalom. Jó ötlet volt korán indulni.

Azt hiszem elég jól tartottam magam utasként. Sehol nem kötöttem ki Omlás tüdejében, igaz nem is ment olyan gyorsan, hogy hirtelen fékezésnél ilyen előforduljon. Nem is kellett hirtelen fékezni sehol sem. Jól vezetett. Válla fölött kukucskálva szemmel tartottam az utat, ívben haladásnál meg behúzódtam a háta mögé. Így értünk Gyömrőre.

Először bemértem még a Tájházat, - azt korábban elfelejtettem - utána irány az Emlékoszlop. Képek még készültek itt is, ott is.
Újra, átnéztük a lehetséges rejtekhelyeket. /Ezt más ládák esetében is így csinálom./ Végül egy mágneses ládát raktunk ki. Szerintem oda csak kesser fog nyúlni. Fontos szempont volt, hogy a július 3-i ünnepségen illetéktelenek ne akadjanak rá. A tüskés bokrok is védik egy kicsit. Csokival megünnepeltük a ládarejtést és visszaindultunk a városba. 8.20-ra a Határ útnál voltunk. Ott elváltunk, metróra szálltam.

A szám azóta is túllóg a fülemen. Köszönöm Omlás, nagyon jól éreztem magam!
Ez is olyan jó volt, meg különleges, mint amikor 2 személyes motoros géppel repültem Dunakeszi és Visegrád között.
Kellenek az ilyen nemhétköznapi dolgok!

Új megtalálások

Bejelentkezés