Kevéssé ismert tény, hogy a XVII. században Varsóban indult szabadközmunkás mozgalom egyik magyarországi központja a mai Mátyásföld területén volt. A magyarországi mozgalom a XVIII. század közepén kezdett szerveződni. A fővárosba - az üldöztetésektől tartva - nem mehettek a szabadközmunkások, az ország szívétől viszont nem akartak nagyon eltávolodni, ezért itt, a későbbi Mátyásföldön rendezkedtek be. A környék lakói tudtak a szabadközmunkás jelenlétről, de oly fura, misztikus hangulat lengte körül ezt a társaságot, hogy itteni ténykedésüket a krónikák is alig említik.

Minden Napforduló alkalmával titokzatos ünnepséget tartottak, a Fekete Fények Játékát. A kezdő koordináták által megmutatott helyen - épp egy ilyen szertartás során - esett meg az a máig tisztázatlan baleset, amely radikálisan megváltoztatta a magyaroszági szabadközmunkások itteni jelenlétét.

A XX. század derekáig Mátyásföld lakói mit sem törődtek a békés szabadközmunkásokkal. Békében éltek mellettük, de azért bizonyos távolságtartással figyelték nem hétköznapi szokásaikat. 1953 tavaszán, a hagyományos Fekete Fények Játéka ünnepen történt a baleset. A játék kezdő koordinátáiank közelében, a templom kertjében felállították a tűzvetőket, de a begyújtáskor valami baj tortént. Több robbanást követően néhány gyutacs lángolva szállt, kavargott szélben. Közülük az egyik a templom tetejére zuhant, amely kigyulladt, de a tüzet időben megfékezték (innen a szabadközmunkás berkekben azóta különleges jelentéssel bíró "lángdóm" elnevezés). Egy másik tűzlabda a közeli Szabadközmunkás Klubházra zuhant, amely ettől szinte teljesen porig égett. (Ennek az épületnek a maradványait mutatja meg a játék második pontja.)

A Szabadközmunkás Klubházról még egy igen érdekes dolgot jegyeznek a titkos krónikák. Az épület tetőszerkezete egy különleges anyaggal kezelt fából készült. Ez a tűzvészt követően pernye formájában megült az épület romjain, ahova a környék lakói - bizonyára különféle átkoktól tartva - nem mertek belépni. Az épület az enyészeté lett, de az erre járó mátyásföldiek hamarosan furcsa jelenségnek lehettek tanúi: az épület romjain addig nem látott gyorsasággal burjánzottak egészen furcsa növények, talán épp a leégett tetőszerkezetből kivált anyagoknak köszönhetően. Erre felfigyelt Rákosi Mátyás kertésze is, aki mátyásföldi lakosként nap mint nap szembesült a botanikai esettel. Az ő ötlete nyomán kezdődtek 1954. tavaszán azok a búza-nemesítési kísérletek, amelyeknek köszönhetően addig nem látott termést hozó búzafajt sikerült nemesíteni az épület üszkös romjain. Kevesen tudják, hogy a Rákosiról készült legendás fénykép ("Rákosi Mátyás búzakalászokkal beszélget") nem egy szántóföldön készült, hanem itt, a valamikori Szabadközmunkás Klubház spájzában (lásd a mellékelt fotót!), a búzanemesítőknél tett látogatása során. Az akkori állampárt vezetői tartottak attól, hogy a szabadközmunkás titok napvilágra kerülhet, ezért a képet a párt legképzettebb retusőrei dolgozták át, hogy az - immáron a jól ismert szántóföld háttérrel - közszemlére kerülhessen.

A záróláda felkutatása: a megadott ponton a kereszt alatt 7 évszámot találsz, ezekből számíthatod ki a záróláda koordinátáit az alábbiak szerint:
(A fok és perc értékek nem változnak, csak a percek tizedesei módosulnak.)

N 47° 30.X' E019° 11.Y', ahol

X= add össze az összes évszámot, ehhez adj még 57-et, majd az eredményt oszd el 25-tel!
Y= a legnagyobb évszámból vond ki a legkisebbet! Az eredmény szorozd meg 7-tel, majd vonj le belőle 30-at!

A jelszót kis kerek doboz rejti egy fadarabbal álcázva talajszinten, a kerítésen nem kell bemenned.
FIGYELEM! A környéken van forgalom. A láda keresése leginkább az esti/éjszakai órákban javasolt! Ez csökkenti az esetleges lopás veszélyét is, valamint sötétben jobban átjárja lelkedet a szabadközmunkások misztikus szelleme.

Ha mégis nappal indulsz a rejtély feltárására, akkor sokat segíthet egy QR-kód olvasó a telefonodon, a jelszó ugyanis a záróláda fölött ebben a formában is megtalálható. (QR-gyakorlásnak javaslom a zsizsik című játékot.)

Kellemes keresgélést kívánok!