Ajánlott kiindulópont a falu elején található parkoló N 47° 54,211' E 18° 29,879' 239 m [GCERAM+ajánlott kiindulópont].

Innen kb. 100 m-re található az első pont N 47° 54,265' E 18° 29,915' 235 m [GCERAM-1]. A koordináták Pathó Pál úr sírkövére mutatnak. Közelről jól olvasható a sírkő utolsó sorában álló kétjegyű szám, a jelszó első része.

A második pont N 47° 54,675' E 18° 29,905' 244 m [GCERAM-2] a községháza előtt, a Nagyboldogasszony templommal szemben a park túloldalán található. Pathó Pál úr szobrát keressétek, a jelszó második része a szobor melletti emléktáblán van, a szobrot adományozó nővér vezetékneve (6 betű, nagybetűk ékezet nélkül).

A harmadik pont a láda N 47° 55,487' E 18° 29,582' 271 m [GCERAM-3], a Nagyölved felé vezető főút közelében rejtettük el egy bozótos részen. Az aszfaltúttól kb. 450 m. Benne találjátok a jelszó harmadik részét.

A ládától kicsit feljebb tiszta időben szép kilátás nyílik a Börzsönyre, a Pilisre és a Gerecsére is.

A FALURÓL

Szőgyén a Garam alsó folyásától nyugatra, a Dunától északra, a hajdani párkányi járás északnyugati szélén, a Budapest-Pozsony vasútvonal köbölkúti állomásától 8 km távolságra, a Garami-hátság dimbes-dombos területén fekszik.

A LÁDA ÖTLETÉT ADÓ TÖRTÉNET

Amit kevesebben tudnak róla, és ami a ládánk elrejtésének a tulajdonképpeni apropója is volt, a Petőfi által megénekelt Pató Pál úr alakja, Szőgyén történetének egyik sokat emlegetett érdekessége. Az eddigi kutatások szerint Petőfi két Pató Pált is ismerhetett: egy szőgyénit, és egy Szatmár megyében, Patóházán ugyanabban az időben élőt. Mindkettő tunya, nemtörődöm, későn házasodó nemes volt. Petőfi ezt a versét sosem tette közzé: ez a tény szintén arra utal, hogy a modell élő személy volt.

Mit tudunk a Szőgyénben eltemetett Pathó Pál úrról? Nem Szőgyénben született, hanem a közeli Muzslán 1793-ban, ahol igen sok Pathó élt. Pathó Pál úr 1829-ben elhagyta faluját, és Szőgyénbe költözött, ahol a község jegyzője lett. A szőgyéni plébánia anyakönyve szerint Pathó Pál úr 1843-ban 50 éves korában feleségül vette a németszőgyéni nemes Wargháék leányát, Örzsébetet (akinek a sírfelirata szerint öt gyermekük született).

Petőfi Sándor többször járt ezen a vidéken Pozsonyba, Komáromba utazván, Szőgyénben is megfordulhatott. Még valószínűbb azonban, hogy 1846-ban barátjának Várady Antalnak lakodalmán Jókaival együtt néhany napot Esztergomban töltött a költő, és a lakodalom víg, tréfás hangulata közben hallott adomákat a környékbeli maradi nemesről és annak késői házasságáról. A lakodalom utáni napokban Petőfi és Jókai átmentek Esztergomból a Duna túlsó partjára, jártak Muzslán, Kéménden, talán Szőgyénben is, és a költő személyesen is megismerhette a tréfás adomák hősét, Pathó Pál urat, akiről egy év múlva 1847. novemberében írta a híres verset.

Pathó Pál úr nem pozitív alakja történelmünknek. Szőgyén sem lehet büszke jegyzöjére, de különösebben nem is kell szégyenkeznie, hiszen Petőfi maga is általánosít versében, általában rajzolja meg a maradi köznemes e nagyon is élő típusát. Szőgyén történetének csupán érdekessége, hogy nagy költőnk épp innen vette verséhez a modellt.

LÁTNIVALÓK

A Szőgyénben található látnivalók közül kiemelnénk az 1644-ben épült Nagyboldogasszony templomot (a szóbeszéd szerint egy elkevert terv miatt került ide megépítésre Esztergom helyett), és a Tájházat és Régészeti Múzeumot (nyitvatartás keddtől péntekig 9.00-12.00, délután - hétvégén - ünnepnapon telefonos egyeztetés alapján +421907/432-055