Weöres Sándornak már 14 éves korában jelentek meg versei. Babits Mihály elismerőleg szólt róla, majd volt rendszerellenség, az 50'-es években betiltották, végül kapott Kossuth díjat is. Rákényszerült műfordításokra, ám azt is tökéletes szinten művelte.
Felesége Károlyi Amy költőnő, akivel rengeteg gyermekverset, kötetet közösen készítettek. Az újszerűség ezekben, hogy játékos rímkeresésekkel, ritmusosan összekacsintottak a kicsikkel, komolyan véve őket, az élményeiket, nem lereszkedően bánva velük. Mennyi sor eszébe jut mindannyiunknak, ha annyit mond valaki: Suttog a fenyves, Mély erdőn ibolyavirág, Száncsengő, Buba éneke, Galagonya, Sehallselát Dömötör.. És hány fantasztikus sora van még a házaspárnak, amely felnőtteknek szóló életbölcsességet, tapasztalatot áraszt...

Miért Csöngére hívunk?
- Itt volt W.S. édesapjának a háza, párszor ide "menekült" a házaspár is (bár az itt élők nem nézték jó szemmel házasságukat).
"Sokszor megyek Szombathelyre,
gondjaimtól szabad helyre
és mellette Oladra
békességem fogadva,
sűrű fák közt Kámonban
elmerülök álomban,
és ha vágyom völgyre-hegyre,
tovább utazom Kôszegre,
- végtére hazatérek Csöngére."
(Vas megyei üdvözlet)

- A csöngei evangéllkus templomot 1784-ben építették. A fagerendás mennyezetű épület belsejében a karzaton, az orgona felőli részén egy padba a következő szöveg van vésve:
"Spes confisa Deo nunquanm confusa recedit" (=Az Istenbe vetett reménység sohasem szégyenít meg).
Ezt Petőfi Sándornak tulajdonítják, a hagyomány szerint a szerelmes fiú innen nézte Csáfordi Tóth Rózát.

- No és itt található egy emlékház, melyet igen szépen felújítottak nemrég. (A kapun bejuthatsz gond nélkül a kertbe, ám a múzeumba való betéréshez tanulmányozd a lenti fotót.)

Jelszó: a megadott koordinátán található alsó márványtábla legutolsó sora.

További információkat találsz még itt, itt és itt.

Kellemesen csengő-bongó kirándulást kívánunk!