A kitelepítésre három tényező hatott: a földosztás gyakorlati végrehajtásával párhuzamosan kibontakozó belső telepítési mozgalom, a II. világháború győztes nagyhatalmainak potsdami határozata, és a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény, amelynek értelmében a felvidéki magyarokat Magyarországra telepítették át.

1945 tavaszától Fejér megyében németellenes közhangulat uralkodott. Különösen azokban a falvakban volt ez megfigyelhető, ahol a német nemzetiségűek száma jelentős volt. Felizzott a magyar-német ellentét, s ez nemcsak a volksbundosok, az SS alakulat tagjai ellen irányult, hanem általában a németek ellen.

A kitelepítés végrehajtására a potsdami konferenciát követően került sor. 1945. december 29-én jelent meg a magyarországi német lakosságnak Németországba történő áttelepítéséről szóló kormányrendelet. Eszerint áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki az utolsó népszámlálási összeírás alkalmával (1941) német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt.

Fejér megyében 1945 végén 23.378 volt a németek létszáma. Ez a megyei összlakosság 10,86%-a.
Bakonykútiból 31 személyt telepítettek ki az 1948 februárjától április közepéig tartó kitelepítés során.

Forrás

Az emlékmű felirata:

Emlékezzünk a zord időkre (1948)
amikor községünkből
családokat telepítettek ki
Bakonykúti lakossága
1999