A templom története:


A település első katolikus temploma a középkorban épült. A Mohácsi Vész után ez a templom is protestánssá vált a lakossággal együtt. A 18. században országszerte erős ellenreformációs törekvések voltak jellemzőek, aminek következtében Magyarország ezen részén is éledezni kezdett a katolikus hit. A falu birtokosa gr. Fekete György 1779-ben templomot épített a katolikus híveknek, 1782-től a mogyoródi plébánia leányegyházaként látták el. A település és környéke 1808-ban került a mélyen vallásos Károlyi család tulajdonába, akik megnagyobbították a Szent György tiszteletére szentelt templomot és tornyot építettek hozzá. 1840 körül gr. Károlyi István elhatározta, hogy a környékbeli hívek számára plébániát alapít. Az eseményeket felgyorsította felesége, Esterházy Franciska halála, minek következtében elhatározta, hogy emlékére díszes plébániatemplomot épít Fóton, mely a család temetkezési helyéül szolgál. A kegyúri jog megadásához a váci püspök - ki tudja miért - nem járult hozzá. A templomépítő a királyhoz, V. Ferdinánd hoz járult kérésével, sikerrel járt. A tervezéssel az ekkor még igen fiatal, kevésbé ismert Ybl Miklóst bízták meg, aki későbbi jó hírét többek közt fóti remekművének köszönhette. Az alapokat 1845-ben ásták ki. A Szabadságharcban gr. Károlyi István is részt vállalt. Megtorlásként 1849-től két évet börtönben töltött. Emiatt 1848 és 51 között szünetelt az építkezés. Maga az épület 1854-ben, a berendezés 1855-ben készült el. A templom titulusa a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz, ami azért érdekes, mert a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját 1854-ben mondták ki. A dogma kihirdetése után a világon ez a templom lett először a Szeplőtelen Fogantatásról elnevezve. Gr. Károlyi István halála után évekkel az iránta érzett tisztelet jeléül a pápa külön engedélyével Szent Istvánt tették a templom védőszentjéül.


1870-ben maga Ferenc József császár is ellátogatott Fótra. A templom történeti beszámolóját zárjuk az ő dicsérő szavaival: "a Habsburgoknak nincsen ilyen temetkezési helyük!".

AZ ÉPÜLET KÜLSŐ LEÍRÁSA:

Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a község jelképe Magyarország egyik legszebb temploma, többek közt a városi címerben is szerepel, Ybl Miklós főműve. Csodálatraméltó Ibl térelrendezése. Az építész a templomot egy 5-6 méteres dombra helyezte. Tőle jobbra és balra kb.10-10 méterre helyezte el a szintén romantikus, román, mór és bizánci stílusú plébániát és az irgalmas nővérek zárdáját. A templomtól balra eső plébánia szobra Szent Pétert, a zárda főhomlokzati szobra pedig Szent Pált ábrázolja. A templomot 14 stáció övezi.

A templom kapujához rondellaszerű, kőbábos korláttal ellátott lépcsőzet vezet. Az épület négy sarkán sisak nélküli, bástyaszerűen kiképzett, galériás tornyok hívják fel a látogató figyelmét. A főhomlokzati tornyok 45 méter magasak, a szentély mellettiek 30 méteresek. A templom főhomlokzata lenyűgöző hatású. A tornyokon alul szimpla, feljebb dupla ablakok, afölött toronyóra, majd hármasosztású ablakok következnek. A tornyok harmada emelkedik csak ki a főhomlokzatból. Minden torony négy-négy szelemencsúcsban végződik, tetejükön aranyozott kereszttel. A bélletíves kapuzat mellett, kétoldalt egy-egy oszlopon áll Szt. István és Szt. László szobra, Hans Gasser alkotásai. Az impozáns, mérműves rózsaablak fölött 7 darab vékony ablakot, a két torony között pedig a Szeplőtelen Szűz 3 méter magas, 18 mázsa súlyú szobrát látjuk, Fernkorn Antal műhelyéből került ki.

Az oldalhomlokzatok 5-5 egyenlő részre vannak osztva, mindegyiken egy-egy ablakkal. A fő- és mellékhajók közti különbséget 18-18 db. keskeny ablak tölti ki. A hátsó tornyok kétemeletesek és a nagyoknál jóval egyszerűbbek. A bal oldali az altemplomba, a jobb oldali a gazdagon díszített sekrestyébe vezet. A szentély fala 7 egyenlő részre osztható, mindegyiken alul szimpla, fölötte pedig ikerablak. A szentély fölött, a tetőgerincen kereszt magasodik. A templom bélletíves bejárati ajtaja igen szép faragású, fölötte Hans Gasser a három Napkeleti Király betlehemi hódolatát elénk vetítő domborművét látjuk.

Maga a templom tulajdonképpen két egymás fölé épített liturgikus tér. Az alsó a Károlyi család temetkezési helye, a fölső pedig a fóti katolikus hívek plébániatemplomaként funkcionál.

Jelszó: A templom hátsó kertjében található kálvária, benne Jézus keresztre feszítésének története képekben. (stációk) Ebből a koordinátán található kép feliratának első keresztneve.

A templomról még bővebben az alábbi oldalon olvashattok: [link]