Íme a történet a korabeli feljegyzések alapján:
Zrínyi Miklós 1557-től Szigetvár kapitánya, majd 1561-ben kinevezik királyi kincstárnokká. A ceremónia után első kincstárnoki intézkedéseként, Gróf Farnady Kelement, a híres érc és kőzet valamint hang és hangszer kutatót Szigetvárra rendeli.
Azzal a korát meghaladó feladattal bízta meg Gróf Farnadyt, hogy készítsen olyan pajzsokat, amelyek rájuk mért ütés esetén olyan rezgéseket adnak ki magukból, melyek képesek az ellenség megbénítására. Az ötlet alapjául a szigetvári várvédők azon megfigyelése szolgált, miszerint is a páncél vértezet bizonyos kőfalakon való megcsikordulásakor több esetben falnak vagy egymásnak repültek a denevérek.
A sikertelen zselici kutatások után vetődött el Gróf Farnadi a Mecsekbe, ahol is Órfű-Abaliget-Kovácsszénája települések környékén találta meg a szükséges alapanyagokat a pajzshoz. Ezek a fonolit, trachdolecit, andezit, mészkő, gránit, szürke mészkő, zöld kristályos mészkő, rózsakristályos mészkő, vörös homokkő, andezit, fonolit, cochleahomokkő, aleurolit, konglomerátum és a fillit valamint a szericites fillit voltak. A kutatások hatalmas erőkkel folytak, egy esetben annyi kőzetet hordtak össze Kovácsszénáján hogy a falu nevét Kőhalomra változtatták (majd az 1800-as évek elején visszaállították a Kovácsszénája elnevezést). Az erdőben hatalmas máglyákon addig olvasztotta és ötvözte a kőzeteket és az érceket, mígnem a kutatások kezdetétől számított három év múlva el is készültek az első darabok a megrendelt pajzsokból. A török hadifoglyokon folytatott próbák annyira meggyőző eredményeket hoztak, hogy Zrínyi Miklós 1564-ben Eva von Rosenberggel való második házasságkötése után rögtön hadba is szállt a törökökkel és Segesdnél, az új, magas frekvenciájú pajzsok segítségével meg is verte őket.
Sajnos az 1566-os Szigetvári ütközeteknél már nem működtek a pajzsok, ennek okát Gróf Farnady Kelemen nem tudta megfejteni ezért grófi címétől megfosztva, Zrínyi haragjától tartva az éj leple alatt török álruhában visszamenekült Isaszegre.
Farnady csodás pajzzsal kapcsolatos felfedezéseit I. Miksa király túlviláginak bélyegezte és 1570-ben a Speyeri szerződés egyik cikkelyében az összes tárgyi és írásos emlék megsemmisítését rendelte el.
Így nekünk csak a helyszín és az elmélkedés marad. Gyerünk...