A Sárkány-szakadék
A Nyugat-mecseki-karszt két jelentős patakvölgye egyesül itt: a majdnem pontosan észak-déli irányú Szuadó és az ettől kissé nyugatabbról érkező Körtvélyes. Az érdekességet az adja, hogy a Jakab-hegy fő tömegét alkotó triász homokkő itt találkozik a Lapisi Mészkő Formációval - éppen a nemkarsztos-karsztos kőzethatáron járunk.
Valamivel feljebb a Szuadó völgytalpán számos víznyelőbarlang alakult ki - ám a Körtvélyesben ilyeneknek nyoma sincs. A jelentős mennyiségű hordalékot szállító, felsőszakasz-jellegű vízfolyások a viszonylag puhább kőzetből álló térszínre érve hátravágódtak és az addigi V-alakú völgyből néhány száz méteren át meredek, szinte függőleges falú szakadékot hoztak létre, hatalmas sziklatömbökkel. Bár ez a látvány nem vethető össze a Kárpátok nagy áttöréseivel, azért némi "vadregényt" csempészhet az Orfűn töltött strandolós nyaralás napjaiba :-)
Hozzátartozik a történethez, hogy a Szuadó-völgy barlangjainak feltárását megkönnyítendő, az Orfűi-patakból "búvópatakot" csináltak: vizének legnagyobb részét a völgy felső részén fekvő nyelőbe vezették, hogy az - bő két kilométerrel lejjebb - a Vízfő-forrásnál jöjjön újra a felszínre. Így csak nagy esőzések után, a Körtvélyesen lezúduló áradat idején mutatja meg igazi "sárkányos" arcát a szakadék. A völgytalpon fakadó foglalt forrás is csak ilyenkor igazán bővizű.

A geoláda (15* 10* 5cm, ~0.5l) a szakadék keleti falán, egy összefestett kő feletti függőleges sziklahasadékban bújik meg az avatatlan szemek elől.