A Csepeli Szabadkikötőhöz tartozó Petróleum-öbölt szeretném (be)megmutatni nektek!

Egy kis történelem:

A XIX. század végén a növekvő teherhajó forgalom kinőtte a budapesti rakpartokat, napirendre került a fővárosi kikötő építése. A Minisztertanács a millennium évében, 1896-ban született döntése alapján a kereskedelmi miniszter Gonda Bélát bízta meg a budapesti kikötő tervezésével.
A földmunkák 1919-ben megkezdődtek, az építkezésen novemberben már 1280 munkás dolgozott. Az 1920-ban megcsonkított ország közlekedésének újjászervezése halaszthatatlan volt. Elveszett a fejlett magyar vasúti hálózat csaknem hattizede, a teherkocsi állomány 83%-a. Nagy veszteségnek számított az ország tengertől való elrekesztése, Fiume elcsatolása. Az elmaradott belvízi közlekedés fejlesztése, legalább a Fekete-tenger vízi úton való elérése halaszthatatlannak tűnt.
Feltehetőleg a feszült magyar-francia viszony oldását is elő kívánta segíteni az az előzetes, rendkívül kedvezőtlen megállapodás, melyet 1920-ban a magyar állam nevében a párizsi Schneider-Creusot céggel kötöttek.
"A fehérterror időszakában nagy számban jelentek meg a győztes nyugati hatalmak tőkés vállalkozói, hogy mindenre, amit érdemes megszerezni, koncessziót kérjenek, így nyert a párizsi Schneider-Creusot cég jogot a kikötő építésére, a Soroksári Duna vízszabályozására, sőt a Duna-Tisza Csatorna megépítésére is" olvashatjuk az Ince Miklós-Jenei Károly szerzőpáros Magyar Nemzeti Szabadkikötő című könyvében.
A szétzilált magyar gazdaság felemelését célul kitűző gróf Bethlen István miniszterelnök eloterjesztésére 1921. augusztus 12-én a Minisztertanács megtárgyalta a kikötőépítés helyzetét. A kormány felállította a budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő Kormánybizottságot és a kikötőépítés, valamint a soroksári Dunaág rendezési munkáinak vezetésével dr. Zielinski Szilárd egyetemi tanárt bízta meg. Zielinski 1922. februárjában a franciákkal folytatott előnytelen szerződést módosítva, velük csak a kikötő négy öblének kialakítására és kizárólag a vámmentes kikötőrész építésére kötött végleges megállapodást. Ennek értelmében a költségek 60%-át a kormány, 40%-át a franciák vállalták. A kikötő működtetésére 1923-ban megalakították a Budapesti Vámmentes Kikötő Részvénytársaságot.
A francia közreműködésért nagyon nagy árat fizettek, a kizárólagos magyar kivitelezés felébe sem került volna. Zielinski 1924. áprilisában bekövetkezett halála után Maurer Gyula miniszteri tanácsos vezette a munkálatokat, helyettese a mű tervezője, Sajó Elemér miniszteri osztálytanácsos lett.
Kettőjük elhivatott működésének eredményeként az építkezés felgyorsult. 1924-re elkészült a kizárólagos hazai petroleum kikötő, melynek félig kész partján már 1923-ban kőolajtermék tároló építkezésbe kezdet a román Steaua, az amerikai Vacuum Oil Company és a Magyar-Belga (PEROBEL) Ásványolaj Rt., majd 1925-ben a bérlők sorába lépett az angol-holland tulajdonú Royal Dutch Shell kőolaj tröszt. A négy kőolajforgalmazó vállalat bérleti díj fizetése évtizedekig a kikötő bevételét növelte.
A Shell 1929-ben kezdte meg a finomítóüzemi építkezéseket holland tervek alapján, Magyarországon gyártott berendezésekkel, a termelés 1930. áprilisában indult meg. A Shell a korábban bérelt területen is építkezett, tartályparkot, lefejtőállomást, raktártelepet létesített. Az eredményes fejlesztés következtében az 1930-as évek közepére a vállalat a magyar kőolajfinomítás több mint egynegyedét adta.
Forrás: hátétépé:// wéwéwé.csepel-sziget.hu/wordpress/?p=439 #comments

Jelen:

A területek tulajdonosai:

MOL:
2006. május 5-én, a MOL Rt. és a Mahart Passnave vezetői bemutatták, és ünnepélyesen felavatták az utóbbi cég tulajdonában levő üzemanyag-kiszolgáló hajót, mely jövedéki adó-mentesen gázolajat értékesít hajózási célra a budapesti Duna-szakaszon.
A speciálisan e célra átalakított Z-425 számú hajó, az ún. bunkerhajó lehetővé teszi, hogy a hajók - a személy- vagy áruszállítást gazdasági tevékenység keretében végző vállalkozások - közvetlenül hajóba töltve vásárolhassák meg az üzemanyagot. A rendszer előnye, hogy a belföldi és a nemzetközi forgalomban résztvevő hajók üzemeltetői egyaránt jövedéki adó-mentesen vehetik igénybe - Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően - a MOL Rt ezen új szolgáltatását.

OMV:
Az OMV tulajdonában van a legmodernebb magyarországi raktár 50%-a is. A csepeli raktár a Duna budapesti kikötőjében 20.000 köbméter dízelüzemanyag és benzin tárolására alkalmas. Ezzel a raktárral megnyílt az egész dunai térségbe történő vízi szállítás lehetősége. A csepeli raktár mindenek előtt a Budapest nagytérségében található töltőállomásokat és ügyfeleket látja el.

(MAHART) Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.:
Ezt most fel nem sorolom.. ezer dolgot csinálnak:)

Rejtés:

Ez egy virtuális láda!

A megadott koordinátán, keresd a "görbe" táblát! A jelszó "GG" karakterekkel kezdődik! Itt tudsz parkolni is! Jelszó nélküli! Csak tölts fel egy fotót!

Nézzetek körbe, ne csak a jelszót keressétek meg! Érdemes a "parkolón" túlsétálni, az öböl egyik csúcsához. Most nagyon rideg és mogorva a környezet, de nyáron a természet megpróbál valamit visszavenni a sok betonból (itt megláthatod a bunkerhajót, OMV tárolókat, etc..)!
Sajnos nem fogod látni, de épp rajta állsz, a két olajvezetéken, ami áthalad a duna alatt.

A Petróleum utca bevezet a "ládához", az Olajkikötő utca kivezet elvileg :) Most nem mentem végig! (Régen egy szép kört lehetett így menni, ha van időd próbáld ki!)

(a gc egyik multipontját majd szeretném erre a részre helyezni, ha szebb lesz az idő.. kérlek, legyél erre tekintettel!)

FIGYELEM!

CSAK SAJÁT FELELŐSÉGRE!
Kérek mindenkit, hogy egymaga sötétben ne keresse!

Lehetséges veszélyek:

- az oda vezető úton nagy és mély kátyúk vannak
- munkanapokon erős (benzin, gázolaj szállító) tanker-kamion forgalom
- kóbor kutya
- nem tisztességes szándékú emberek lehetnek a közelben
- Bizti őrök, .. etc (stratégiailag fontos terület közelében állsz)

Vasárnap mértem be, akkor csend és nyugalom volt! De nem mindig van ez így, nem rémszítgetni akartam senkit, csak tényleg legyetek körültekintőek!

Várok további érdekes fotókat a logok mellé!