Limes
2010-03-29 | Kincskeresés | feri60 | GG2540
Pilismarót története az őskorig nyúlik vissza: határában mintegy negyven helyen kerültek elő értékes leletek, de legjelentősebb római kori leletanyaga. A limesen fekvő települést Ad Herculemnek hívták, és nagy kolóniának számított, komoly erőddel, őrtornyokkal.

A ládát a Dunaparton, római őrtorony maradványai között, egy soktörzsű fa tövénél találod.


Koordináta:

N 47°47.431'

E 18°54.081'

Komárom-Esztergom megye

Igazolás módja: jelszó

A község későbbi története több helyütt összefonódik a szerzetesrendekével: IV. Béla a bencéseknek adta, később Zsigmond az esztergomi prépostságnak adományozta, majd 1493-tól - egészen a rend eltörléséig - a pálosok birtokában volt. A pilismaróti Malomvölgyi-patak - amely az itt őrölt malmokról kapta a nevét - a hagyomány szerint Mátyás király kedvelt pihenő- és lakomázó helye volt a Visegrád várából induló nagy, udvari vadászatok után. A Miklósdeák-völgyben csörgedező patak környékét pedig állítólag Mátyás íródeákja kereste fel gyakran és szívesen.

Érdekesség, hogy Jules Verne (1828-1905) A dunai hajós című regényében beazonosítható Pilismarót. A történet 1872-ben játszódik, és magyar vonatkozásai miatt számunkra különösen érdekes lehet, hiszen Esztergomról és vidékéről is esik néhány szó. A folyó mentén garázdálkodó rablóbanda ugyanis a "pilisi öböl" közelében, Hagueneau gróf villájában követi el egyik bűncselekményét. A rablók ezután a Pilis hegy tövében, egy csárdában bújnak meg. "A fogadó három út kereszteződésénél épült. Az utak közül az egyik észak, a másik délkelet, a harmadik pedig északnyugat felé vezet. Mindhárom út a Dunánál végződik, az észak felé vezető ott, ahol a folyó a Pilis hegység lábánál nagy kanyart ír le, a délkeleti út Szentendrére vezet, az északnyugati pedig Esztergomba" - írja Verne. A regényben több utalást is találunk arra vonatkozóan, hogy a fejezet egyes epizódjai Maróton játszódnak - bár a falu neve nem hangzik el. Ennek egyik oka talán az, hogy a Verne által használt térkép még meglehetősen pontatlan volt.

A településhez tartozó Dunapart régóta kedvelt szabad strandja egyike volt a legjobbaknak a Duna magyarországi szakaszán: aligha véletlenül nevezték ezt a szakaszt már a harmincas években a Duna ezüstpartjának vagy lidójának, s építettek üdülőtelepet ide.


Ez a láda 2006 márciusa óta szerepel a gc.hu oldalon is. A jelszó azonos, ha már megtaláltad korábban, belogolhatod itt is, de jobban örülnék, ha csak a 2010. március 29. utáni keresés eredményét jelentenéd be.

Az első helyeket mindenképpen hagyd meg az új megtalálóknak!

Köszönöm!

2019-04-14 07:39:07
GC.hu-s találat. Érdekes figurák lakhatnak a "faluvégen"... a rendőrség néha erre is elnézhetne.
A római romokat sztem kifosztották a detektorosok. A Dunapart viszont különösen szép itt.

Megtalálás: 2019-04-13
Quatermain

2018-11-16 22:42:54
Köszönöm az élményt! :-)

Megtalálás: 2018-10-14

2015-07-20 18:06:08
Sétáltunk egyet a parton majd, bevetettük magunkat az óriás dzsindzsába a ládáért. Kösz a rejtést.

Megtalálás: 2015-07-05
nbokan

2014-02-02 21:31:25
gc.hu-s találat, most vetteem észre hogy itt is fent van

Megtalálás: 2013-04-28

2013-12-17 19:08:51
Eredeti megtalálás: 2010.10.16.-i gc.hu-s találat

Rám-Szakadék túra előtt ezt is megkerestük.

Köszi!

Megtalálás: 2013-12-17
LionDaddy

2012-12-02 17:34:39
Köszi a rejtést!

Megtalálás: 2012-12-02

2012-10-28 19:02:58
A nyári növényzet jól benőtte, de meglett .

Megtalálás: 2012-10-06
Módosítások száma: 1

2012-10-17 17:06:05
A mai nap Sétafika túra közben a Duna parton kifürkészve! Remek hely, tombolt bennem a kárörvendés a rómaiak felett. Lehet, hogy maradandót építettek, de most már a miénk!
Köszönjük a játékot!

Megtalálás: 2012-10-17
Fürkészek

2012-07-26 17:23:30
Köszönjük a rejtést!

Megtalálás: 2012-07-26

2012-07-14 20:56:36


Megtalálás: 2012-07-14

Új megtalálások

Bejelentkezés