Edelényi kastély

Az edelényi kastélyt báró L' Huillier Ferenc tábornok építtette 1727-28-ban, a Bódva patak által körölölelt kis szigetre.
A kastély terveit Giovanni Battista Carlone, az egri püspöki építész készítette.
Az edelényi kastély az ország hetedik legnagyobb kastélya, 1716-1730 között épült.
A magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.
A kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében van és látogathatósága a felújítás idején bizonytalan.
További részletes információk: [link]

Borsod Vára

A borsodi fölvárat az 1200-as évek elején élt tudós szerzetes, Anonymus említi először magyarok cselekedetei című művében. Elbeszélése szerint a várat Bors vezér építette, akit a honfoglalás során Árpád fejedelem küldött a környék kikémlelésére és birtokba vételére.
Győrffy György szerint azonban ettől eltérően Bors ispán idejét Géza fejedelem, vagy Szent István korára teszi, amikor a vár megyeszékhellyé lett.
A vár kezdetben a borsodi esperesség központja is lehetett.
1219 és 1282 között gyakran szerepel az oklevelekben, többek között 1219-ben a börtönőröket, 1219-ben, 1230-ban, majd 1263-ban a várnagyot említik.
A vár a tatárjárásig Borsod vármegye ispánsági és egyházi központja volt. A vár a megye névadója.
Pusztulásának idejét nem ismerjük, de a tatárjárás után elveszthette jelentőségét.
A földvár igen gazdag eredményeket hozó ásatása 1987 és 1999 között folyt. A kutatás bebizonyította, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a vár nem egy őskori erődítmény felújításaként épült. A várfalakat jelentő sáncok a X. század végén, a XI. század elején egy, a Bódva fölé magasodó természetes dombon készültek. A ma csak egyszerű földhányásnak látszó sáncokat fa szerkezet erősítette. A 10 m széles sánc alapját két sor kazetta alkotta, amelyet gömbfából, máglyarakás szerűen építettek fel. A kazettákba földet döngöltek, és további gerendákkal merevítették. A várfal külső oldala meredek a belső oldal rézsűs volt. A tetején még sárral bevont vesszőből font palánk is lehetett. A korabeli haditechnikával szemben szinte bevehetetlen erősség volt.
Az egykori földváron belül egy templomot is feltártak. A korabeli templomokhoz képest jelentős méretű volt. 15 m hosszú, 8 m széles, patkó alakú szentélye 3,5 m átmérőjű. A 80 cm vastag falak mészhabarcsba öntött tört kőből készültek. A falakat feltehetőleg faragott homokkövekkel burkolták. Az alapfalakon kívül mindössze egy kőből faragott szenteltvíz tartó került elő.

Borsodi Tájház

A Borsodi Tájháznál érdemes parkolni: N 48° 18,717" E 20° 44,827.
Három porta lakóház- és gazdasági épületegyüttesét foglalja magába, látható még cipész-, kerékgyártó-, kádár- és kovácsműhely, Hodossy Gyula kovács- és rézöntő mester munkái és a múzeum jelentős textilgyűjteményéből egy szép és gazdag kiállítás.

Szerencsés kincskeresést. Üdv Mr Zerge.