A szemerkélő eső ellenére elég nagy feltűnést keltettünk Bányikán, ahogy próbáltunk bejutni a templom kertjébe. Egy részeg meg egy cigányember egymással románul üvöltözve próbált segíteni, majd elkezdtek a szomszéd házra mutogatni. Ahogy tétován elindultunk a cigány jött velünk és előre bement az udvarba, a kutya megtámadta, mi gyorsan kijöttünk, Lili már sírt, hogy Anya menjünk innen, majd jött a gazda, aki kapásból szintén üvöltözni kezdett a cigánnyal, de amikor meghalotta, hogy a templomot akarják megnézni, rögtön hozta a kulcsot. Teljesen elképedt amikor meglátott minket és nem értette, hogy mit keres ott egy nő egyedül egy gyerekkel. Kézzel lábbal próbálta magyarázni, hogy ez így nincs jól, és hol van az ember. A templom kertkapuját ő simán kinyitotta, tehát nem is volt bezárva, csak valami fifikás kilincsszerűség van.
A templom elképesztő. Az ajtaja olyan kicsi, hogy szinte be kellett mászni. Csak a vaku villanásánál vettem észre, hogy egy pár helyen festve van a fa.
Az évszámokat a síron ki kellett volna tapogatnom, már ott is gondoltam, hogy nem fog látszani a képen, de nem akartam az embert még nagyobb döbbenetbe kergetni. Végül Csuhás segített ki a jelszóval. Nagy élmény volt, köszönöm!

Megtalálás: 2009-03-10