Ezt a ládát 2011.09.12-n adoptáltuk a gc.hu-n. Úgy gondoltuk, itt is megosztjuk veletek!

Református templom

Hajdú-Bihar megye egyik legjelentősebb műemléke, a berekböszörményi református templom, melyet a mindenszentek tiszteletére - a XIII. században állított templom falaival és késő gótikus részek felhasználásával - 1678-ban építtetek.
A középkori templomot a XVIII. században felújították és ekkor, 1783-ban - a korábbi fa harangláb helyett - II. József engedélyére kőtornyot építettek hozzá. Előbb csak különállóan, majd később csatlakoztatva a főhajóhoz. 1824-1829 között bővítették a templomot. Ekkor került be a jelenleg is használt barokk szószék és a festett padok, melyek szép példái a puritán, klasszicista stílusnak. A szűkössé vált templom apszisát elbontva, 1827-ben újfent kibővítették és két oldalsó térrel egészítették ki. Ugyanekkor falazták be a keskeny középkori ablakokat, és nyitottak helyettük nagyobbakat. A szép, sudár torony 1870-re nyerte el jelenlegi formáját. A templom 1904-ben kapott orgonát, amit Országh Sándor épített. A műemlék templom 1996-98. évi renoválása és restaurálása során a régészeti kutatás feltárta a sokszögzáródású szentély alapjait és a két pasztofóriumot, valamint a hajó eredeti, kora gótikus nyugati kapuját. A felújítás során a műemléki vizsgálatok pontosan megállapították a középkori hajó határát, s megtalálták a déli fal magasan lévő, keskeny, osztósudár nélküli rézsűs bélletű románkori ablakait, amelyek a helyreállítás jóvoltából ma is láthatóak a barokk homlokzaton.

Berekböszörmény

A község a Bihari-sík dél-keleti sarkában fekszik, közvetlenül a magyar-román határ mellett, nem messze a Sebes-Köröstől. Böszörményt a honfoglalást követően, valószínűleg a böszörmények - mohamedán vallású, török etnikumú népcsoport - alapították. A XIV. században már a környék egyik legnagyobb települése lehetett. Ekkor került a Csáky család birtokába - mint a körösszegi vár tartozéka -, kik a XIX. századig a terület gazdái voltak. A török hódoltság időszakát a település lakottan vészelte át, noha a népesség jelentős mértékben kicserélődött. A XVI. század közepén tértek át a református vallásra, templomuk 1678-ban épült. Egy 1692-es összeírás alkalmával nemes városnak mondják Berekböszörményt, de arról nem tudni, hogy kiváltságait hogyan szerezte. Az azonban biztos, hogy vásáros és vámszedő hely volt. Ebből az időszakból származik a település pecsétje, melyben címerpajzsba foglalva öt, egymás szárait keresztező kákalevél látható. A XX. század elején már több mint 3000 lelkes község volt, körorvossal, postahivatallal, távíró állomással, óvodával, református elemi iskolával és közgazdasági továbbképző iskolával.
A község műemléki látnivalója a Köztársaság út 11 alatti Csáky-udvarház, melyet a területet birtokló család építtetett 1761 és 66 között. Az L-alakú hosszú épület boltíves tornácával és boltozatos pincéjével még kissé átalakítva is őrzi eredeti hangulatát, a nagygazda porta főépületének szerkezetét. A település büszkesége még a központban emelkedő Kossuth szobor, melyet 1897. március 15-én emeltek. Különlegessége, hogy a magyar történelem nagy alakjának ez az első a Tiszántúlon - a világon pedig a nyolcadikként - emelt szobra.

A láda

A templom mögötti kőtár egyik köve alatt rejtőzik a láda, melyet a kerítés felől lehet kihúzni.

Ha nem tudsz vagy akarsz a kőtárnál kutakodni, akkor a jelszót leolvashatod a N 47° 3,817' E 21° 40,923' 109 m ponton is, ahol az az ajtó jobboldalán lévő fém tábla utolsó előtti sorának utolsó előtti szava.

Ha már megtaláltad egyszer, akkor az elsők után itt is naplózhatod!

Most már jelen van a gc.com oldalon is!

Kellemes sétát!