Bogácsi kaptárkö
2013-04-03 | Kincskeresés | NaSza | GG3617
Bogács határában, a Hintó-völgyben található egy ötfülkés kaptárkő. Kaptárkövek a szomszédos községekben is szép számmal találhatók. Az esetek nagy részében feltűnően szabályos riolittufa-fülkék.

Koordináta:

N 47°55.189'

E 20°32.615'

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Igazolás módja: nincs

A Bükk hegység déli lábánál, a Hór- és a Szoros-patak völgyében, nagyon szép környezetben épült település: Bogács. Ez a község határainkon túl is ismertté vált a gyógyvizéről, kristálytiszta oxigéndús levegőjéről és a táj szépségéről. A Bogácson töltött idő alatt megismerhető az itteni emberek vendégszeretete, a termálvíz gyógyító ereje, a tüzes bogácsi borok kitűnő zamata, élvezhető a tiszta levegő.
A szláv lakosságnak emlékei azok a szláv eredetű helynevek is, melyekkel Borsod megye át meg át van szőve. Bogácsot szláv eredetűnek tartja, nevét az ó-szláv \"bogatu\"= gazdag szó leszármazottjának tekinti. Bogács már a kora Árpád-korban lakott település volt, s nemesi birtokosai a község nevéről magukat Bogácsiaknak nevezték. A községnek már a két háború között önálló orvosa, szülésznője, helyi gyógyszertára, és négy tanerős katolikus népiskolája volt.

Bogácsi kaptárkövek.
Bogács határában, a Hintó-völgyben található egy ötfülkés kaptárkő. Kaptárkövek a szomszédos községekben is szép számmal találhatók. Az esetek nagy részében feltűnően szabályos riolittufa-fülkék.
Rendeltetésükkel kapcsolatban eltérő vélemények alakultak ki. A kaptárkövek első leírójának Bartos Gyula egri főkáptalani levéltárosnak az volt a véleménye, hogy a fülkékben minden valószínűség szerint a késői vaskorszakban egy itt lakó kelta eredetű néptörzs elégetett halottainak hamvait tartalmazó urnáit helyezte el. Borovszky Samu a következőket írja:\" A társadalmi fejlettség előre haladásáról tanúskodik a bronzkor emberének temetkezése is. Halottaikat ebben a korban is elégették, s néhol urnába helyezett hamvaik számára a hegyoldalakban apró fülkéket vájtak. Ezek a vájt fülkék az un. kaptárkövek.\" Vilkuna finn etnográfus határozottan méhészkedéssel összefüggő emléknek tartja. Ezen a véleményen van tőle függetlenül Guanda Béla professzor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének vezetője is. Bogács lakosságának egy része évszázadokon át, ún. barlanglakásokban lakott. Nemcsak konyháját, szobáját, hanem állattartó óljait és kamráit is riolittufába vájta. Nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem jelentett különösebb nehézséget az ilyenfajta munkában gyakorlott embereknek az, hogy méheik részére az alkalmas riolittufába méhlakásokat vájjanak.
Akár autóval, akár gyalogosan érkeztek, kiindulási pontként a régi autós mozit ajánljuk.
N 47° 54,950\'\" E 20° 32,186\'
Innen egy kellemes kis sétával éritek el a célt. A turistaút hossza 1290 lépés. A séta során elsőnek borospincék, a Kiskút-forrás és a 450 éves Szent Márton fa mellett haladhatunk el. A kaptárkövet könnyen megtalálhatjuk. Kirándulóhelyek.
A községhez tartozó kirándulóhelyek a tőle nyugatra található mintegy 5 hektárnyi Jács- völgy, valamint az északra lévő Hintó-völgy. A Jács-völgy mikroklímája, magas vízállása miatt ősöreg fák maradtak meg itt. A legöregebb fa 250-300 éves. Itt található a Mária-fa is, mely állítólag a terület egyik birtokosának, Waldbott Frigyes bárónak a rokonáról kapta elnevezését. A völgyet kísérő déli hegyoldal egyik gerincén állt egykor az ún. Tomori vár. Ennek ma már romjai is alig vannak, de emléke hűen él a falu lakosságában. A Hintó-völgy sajátos értéke a riolittufába vájt pincesor.

Szent Márton Műemléktemplom
A község neve először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom.
A mai templom egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje. Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének. A 19. sz. végén többször vihar rongálta meg a templomot, így leégett a torony, villámcsapás olvasztotta meg a harangokat, melyeket a hívek pótoltak. 1992-93-ban nyeri el a szentély a mai alakját, bogácsi vörös- kőből faragja Csíki László mester a szembemiséző oltárt.
Szabadtéri Lepkemúzeum
Európában egyedülálló Szabadtéri Lepkemúzeum. A kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját mutatja be.
Bogács, Erzsébet utca 4.
Nyitva tartás:
Május 1-től szeptember 30-ig, naponta: 10.00-12.00 és 14.00-18.00 óráig.
Csoportoknak előjegyzés esetén más időpontokban is kinyitnak.
Mobil:(20) 442-42-48
Horgásztó
A Szoros - patak felduzzasztásával a fürdőtől 300 m-re létesült mesterséges tó ma horgászparadicsom. A tóban telepített halak horgászhatók : törpeharcsa, csuka, ponty, keszeg, amur. Telelő telepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye költöző madaraink közül a hattyúnak, vadlibának.
Termálfürdő.
A termálfürdő évente sok ezer gyógyulást, felüdülést kereső látogatót vonz. A 70°C-os termálvíz a 600 m mélységben lévő mészkőből a kőzetekben felhalmozódott gázok nyomásának hatására buzog fel. A kénes melegvizet a reumatikus fájdalmakban szenvedőkön kívül a nőgyógyászati panaszokkal küszködők is eredményesen alkalmazzák fürdőkúraként. A gőzölgő melegvíz a leghidegebb napokon is kellemessé teszi a fürdőzést.

2021-11-04 00:07:37
Nem gyakran járnak erre felé emberek az egyszer biztos!
Köszi, hogy megmutattad!
Nem tudok szelfit feltölteni, mert csak egy fekete kép jön át!

Megtalálás: 2021-10-01
A kaptár feletti rész
Módosítások száma: 1

2020-03-25 12:03:15


Megtalálás: 2020-03-25

2015-01-02 12:37:44
Le van fagyva a taj, de ho nincs. Kellemes seta volt, kosz a rejtest! [g:hu 1.4.30x]

Megtalálás: 2015-01-02
Quatermain

2014-10-01 12:17:22
2007.03.24. Tetszett!

Megtalálás: 2014-10-01
Szti

2013-08-15 01:33:55
Itt még hu-s ládaként jártam:-)

Megtalálás: 2013-07-31

Új megtalálások

Bejelentkezés