1786-ban mezővárosi rangot kapott II.József királytól Nyíregyháza. A XIX.század elején a város pénzen megváltotta magát földesuraitól a Dessewffy és Károlyi családoktól. Ennek emlékére 1974-ben, az örökváltság 150. évfordulóján emlékoszlopot emeltek a Kossuth téren.
Az emlékoszlop bal oldalán a kétkedő, jobb oldalán a bizakodó, kemény parasztarcokkal.

"Nyíregyháza városa többé földesúri juss és hatalom alá nem tartozik".

Az örökváltság a jobbágyfelszabadítás egy formája. A jobbágy az örökváltság kifizetésével megszerezhette a használatában levő földek tulajdonjogát és megválthatta az úrbéri terheket. Az örökváltság lehet önkéntes, ekkor a jobbágy és a földesúr szabadon állapodhatna meg a váltság összegéről, illetve kötelező amikor egy törvényben előírt összeget kell fizetni.

Az örökváltság bevezetésével a reformkori Magyarországon az 1831-es kolerafelkelés után kezdtek komolyan foglalkozni. Önkéntes örökváltságot javasolt Széchenyi István, kötelezőt Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos. Táncsics Mihály a váltság nélküli jobbágyfelszabadítás híve volt. Az 183236-os reformországgyűlés során az alsó- és felsőtábla elfogadta az önkéntes örökváltságot, az udvar azonban nem szentesítette. Végül az önkéntes örökváltságot 1840-ben, a kötelezőt 1848-ban fogadták el.

Jelszó a megadott koordinátán.
1, lépés: Az emlékoszlop hátulján található szövegből gyűjts össze az alábbi karaktereket:
9 sor/4 betű + 6/7 + 7/2 + 2/8 + 6/10+ 4/2 + 6/6 + 10/7 + 6/10 + 2/11 + 9/4
2, lépés: a jelszóképzés. A meglévő karakterekből logikázd ki a jelszót.