A martonvásári birtok a XVIII. században került a Brunswick család tulajdonába. Az első építkezés 1773-75-ben, báró Brunswick Antal által a barokk stílusú kastély és kápolna megépítésével indult. A kor szellemének megfelelően kb. 100 kh-as barokk kertet alakítottak ki a kastélyépület körül, megkímélve az eredeti növényzet értékes elemeit és figyelembe véve a természeti, tájképi adottságokat. A kert fénykorát az 1800-as évek elején élte, mikor a tájképi jelleg erősödött a park átalakításában. Ezt gróf Brunswick Ferenc építteti. Ekkor építették a gyönyörű tavat, nagy szigettel. Mellette kisebb szigettel, kettő között átívelő fahíddal. A szigetre csónakon jutottak át. A vízparton épült egy völgyhíd (viadukt), ami tükröződik a vízen, de innen szép rálátás nyílik a kastélyra, a tóra. A Szent László patak is átkanyarog a kerten, kis kőhidak ívelik át. Partjáról sajnos elbontották a szentimentális stílushoz illő vízimalmot (alapja van meg), és a dombon volt "Birkahodály a tükörteremmel" is megsemmisült. Ez időben gyakran megfordult (a család vendégeként) Beethoven is a kastélyban, emlékét múzeumnak berendezett emlékszoba és a szigeten évente megrendezésre kerülő hangversenyek őrzik. A gróf támogatta a nagy zeneszerzőt, de őt szíve is idekötötte, mert itt élt a "halhatatlan kedves", Brunswick Ferenc leánytestvére is. A kastély 1870-ben angol gót stílusban átépítésre került, ekkor a park barokk elemeit is megszüntették és kialakították a mai tájképi, dendrológiai kertet, egyre több exóta fajt alkalmazva, de megtartva a lomblevelű fafajok dominanciáját. A kastélypark országos jelentőségű természetvédelmi terület, melynek 70 ha-os területén kb. 370 taxonból álló növényegyüttes található. A Magyar Tudományos Akadémia kezelésében szép műemlék, engedéllyel látogatható.

kerítés, fent, mágneses