A birtokra látogatók a szőlőterület bejárásával megismerkedhetnek a legfontosabb tokaji szőlőfajtákkal, az időszerű szőlőtermesztési munkákkal. A Hétszőlő szőlőbirtok 55 hektárnyi területéből mi a pirossal /Piros sáv/ jelzett útvonalon 35 hektárnyi területet járhatunk be. 3500 méter hosszan az alábbi multi láda pontjainak a felkeresésekor /utolsó kép/. Minden információs tábla mellett található pihenésre alkalmas padok és asztalok. Pihenés közben gyönyörködhetünk a szép kilátásban ami a szemünk elé tárul.

Hétszőlő birtok története

A Hétszőlő dűlő 1502-ben kapta nevét. A birtok létrejötte nem a véletlennek köszönhető: a Garai család egyszerűen kiválasztotta a környék hét legjobb dűlőjét, innen ered a birtok elnevezése is. Később neves személyek követik egymást a tulajdonosok sorában, köztük a Bibliát magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, majd az arisztokrata Rákóczi család sarjai. Végül a Habsburg királyi ház tulajdonába kerül és az 1711-től császári szőlőbirtokként számon tartott Hétszőlő közel két évszázadon keresztül az osztrák-magyar korona kezén marad. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok központja az 1700-as évek elején épült Rákóczi-Dessewffy kastély.

Hétszőlő ültetvény bemutatása

Noha a természet őrzi a saját titkait, a Birtok rendkívüli tulajdonságai az 55 hektárnyi területének kiváltságos elhelyezkedésével magyarázható. A vulkanikus alapkőzetet itt egy különösen vastag löszréteg borítja és a domboldal teljesen déli kitettsége optimális napfényt biztosít a szőlőnek. A Tisza és a Bodrog összefolyása felett, a folyók ködében elterülő dűlők ideális mikroklímát élveznek az oly kívánatos nemes penészt kiváltó gomba, a Botryts cinerea kifejlődéséhez. 1991-ben teljes egészében újratelepítették a szőlőültetvényt.
A tőkéket a birtok teljes területén kézzel szüretelik. A környék kádárműhelyeiből kikerülő hordók a Zemplén erdőiből származó legjobb tölgyfaanyagból készülnek.

Az 1991-ben alakult Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 55 hektárnyi területe a borvidék legdélibb pontján, a Tokaj-hegy déli oldalán, egy északról és keletről védett völgykatlanban található, 120-300 m tengerszint feletti magasságban. A birtok nagyobb részét két első osztályú dűlő, a Hétszőlő (16 ha) és a Nagyszőlő (15 ha), valamint a Lencsés és Kis-Garai dűlők alkotják. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok megalakulása óta következetesen hagyományos szőlőtermesztést folytatnak. Alacsony művelés (Royat kordon, bakművelés) rövid csapos metszéssel, teljes talajművelés, négyévenkénti istállótrágyázás, zöld munkák (rügyválogatás, hónaljhajtások eltávolítása, levelezés), fürtválogatás.

A Hétszőlő birtok borai

Az 1772 óta első osztályú dűlőként számon tartott Hétszőlő és Nagyszőlő dűlők borát az adott dűlők termése adja. A Hétszőlő borokban mind a négy hagyományos tokaji fajta (Furmint, Hárslevelű, Muskotály, Kövérszőlő) megtalálható, a Nagyszőlő borok kizárólag Furmint fajtából készülnek.

És ha már ott jársz, el ne feledd összegyűjteni az inverzkessing játék a GCT7SZ láda jelszavait is! [link]

Ötpontos multi láda

1. N 48° 06,539' E 21° 23,602' Jelszó a fémlapon TÖ2 infótábla hátoldalán az eresz alatt.
2. N 48° 06,679' E 21° 23,782' Jelszó a fémlapon a TÖ4 infó tábla hátoldalán, az eresz alatt!
3. N 48° 07,052' E 21° 23,567' Jelszó a 3X14 cm henger alakú ládában, a pihenő padtól északra lévő fáknál. Négy fa közül a jobb oldali tövében lévő szikla résében a talajszinten, kővel álcázva.
4. N 48° 06,969' E 21° 23,890' Jelszó a fémlapon a TÖ7 infó tábla hátoldalán, az eresz alatt!
5. N 48° 06,692' E 21° 24,046' Jelszó a fémlapon a TÖ8 infó tábla hátoldalán, az eresz alatt!

Jelszóképzés
Megkeresett pontokon összegyűjtött jelszavakat, sorrendben egymás után írni.