Koordináta:
N 47°58.791'
E 21°47.845'
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Igazolás módja: jelszó
Elhelyezkedés, természeti környezet
A Közép-Nyírségben, Nyíregyháza szomszédságában, attól mintegy 8 km-re található település. A 4-es főút mentén helyezkedik el, a legközelebbi vasútállomás Nyíregyházán van. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A falu határában folyik a Pazonyi- és a Kállai-főfolyás. Erdőtársulásainak kétharmad részét akácosok alkotják, de jelentős területet képviselnek a nemes nyárak is. A fenyőfélék elenyésző területet borítanak. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemző, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is.
Településtörténet, néveredet
A település neve a Puszta személynévből, magyar névadással keletkezett.
A személynév bizonyosan német eredetű volt, a PAZA (=jobban) + MAN (=férfi) szóösszetételből; más forrás a szláva PAZA, PAZ (=hézag, rés) kötőszó -ny képzős alakjának tartja.
A falu 1284-ben a borsovai várnépek földje volt, amit mint pusztát adományozott IV. László Kállay Miklós fiának, Péternek. 1319-ben Sándor fia, Miklós volt a tulajdonosa, majd a Pazonyi család tagjai birtokolták a XIX. századig; ők a megye közéletében is jelentős szerepet játszottak.
A település jellege többutcás, szalag és téglatelkes, halmazos szerkezetű. Utcái gör¬bék, kanyargósak, mivel az építkezések során ki kellett kerülni a belterületi tavakat és nádasokat. Fő utcája Nyírtura-Oros vonalában épült ki. A telkek kétsoros beépítésűek. Település lakosságszáma: 3458 fő
Református templom
Első templomát 1406-ban építették, s Szűz Mária tiszteletére szentelték fel a falu kettéosztása idején. A mai késő gótikus téglatemplom a XV. század végén épült és 1550-ben még a katolikusok birtokában volt. 1556-ban a törökök felgyújtották a falut, a templom is leégett.
A települést benépesítő reformátusok fából felújították a kőtemplomot. 1790-ben a nyugati részt állították helyre, majd 1880-ban keleti irányban bővítették és kőtornyot épí¬tettek hozzá a nyugati oldalon. A jelenlegi faluközponttól távolabb, szabadon álló, gótikus eredetű templom keletelt, egyhajós, beugró homlokzati tornyos. Belsejét teknőszerűen kialakított síkmennyezet fedi. Az épület alatt betemetett kripta rejlik. A berendezés XVIII. századi. A templom arról is nevezetes,- hogy Blaha Lujza szülei - néhány napos sóstói ismeretség után - itt kötöttek házasságot 1848-úan.
Görög katolikus templom
A XVII. században alapított egyház 1764-ben építette meg fatemplomát. 1786-ban felújították tornyát és tetőzetét. Ennek az épületnek a helyén épült fel, 1930-1935 között a mai templom. Anyakönyve 1810-bői való. Berendezése kapcsán meg kell említeni a XVIII. sz. közepén készült ikonosztáz-töredéket.
Vályi-kúria
Nyírpazonyban egykor számos úrilak épült, közülük ez az eléggé elhanyagolt külsejű lakóház élvez műemléki védelmet. A késő klasszicista, földszintes házat 1843-ban Vályi János építtette, 1883-tól a Korda család tulajdonában volt. Egykor szép park vette körül.
Elek-kúria
A figyelemre méltó régi ház ma református lelkészlak. Eredeti tulajdonosa Elek Ferenc alezredes, az 1848-49-es szabadságharc dandárparancsnoka volt. Később Lónyay Ferenc borászati szakember, az 1893-as bortörvény megalkotója, a szőlőrekonstrukció létrehozója lakott itt.
Virtuális jelszó: a megadott koordinátán található, a templom bejárata mellett jobbra, a falon lévő fekete márvány tábla utolsó szava.
- 4.8 km Nyírtura Református templom »
- 5.4 km A Sóstói Parkerdő »
- 5.4 km Bujtosi tó »
- 5.4 km A Nyíregyházi Beduinok »
- 5.4 km Az erdő cserjéi »
- 5.4 km A Nyíregyházi Beduinok »
- 5.4 km A Nyíregyházi Beduinok »
- 5.4 km A Nyíregyházi Beduinok »
- 5.5 km Fehér akác (Robinia pseudo-acacia) »
- 5.5 km A Nyíregyházi Beduinok »