Rakamaz
2014-04-22 | Kincskeresés | halindaattila | GG3980
Szabolcs megyei húsvéti ládasorozat. HUNGARY SZSZB # 19

Koordináta:

N 48°07.161'

E 21°27.703'

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Igazolás módja: jelszó

Elhelyezkedés, természeti környezet

Nyíregyházától északnyugatra, mintegy 32 km távolságra, a Tisza partján található település. A 38-as úton közelíthető meg, területén áthalad a Nyíregyháza-Miskolc vasútvonal is. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. A település határában található a Tisza egykor átvágott kanyarulata, a Nagy-morotva, valamint a Solymos-tó. A Nagy-morotva madár- és növényvilága ritka és értékes. A város erdőtársulásait nemes nyárak alkotják, de néhány hektáron előfordulnak kemény és lágy lombúak is. Nagy területen találkozhatunk homokpuszta-gyeppel.

Településtörténet, néveredet

A nagyközség a megye legrégebbi települései közé tartozik. 1067-ben említik első ízben írott források. Rakamaz nevét a magyar művészettörténetben és régészetben a honfoglaláskori korongpár teszi ismertté, amelyet 1956-ban találtak határában. A korongpáron ábrázolt ragadozó madár csőrében tartja az életfa leveles ágát.

A település jellege: eredetileg egyutcás, szalagtelkes utifalu a Tisza mentén. Az 1860-ban készült térképek tanúsága szerint a falu korábban kétbeltelkes volt, a szérűskertek a település északi oldalán húzódtak. Rakamaz a kereskedelmi és a hadiutak szempontjából fontos átkelőhely volt évszázadokon át. Az országutak itt ágaznak el egyrészt a Tiszántúl felé, másrészt Tokaj és a Hegyalja irányába. Főutcája K-Ny irányban épült be a XVIII. században. A falu magvát az írott források Alsórakamazként említik. Közepétől a DK-re, K-re ágazó rész a Morotvaalj. A Fő út keleti része, a Kül-vég a XX. században épült ki az egykori szérűskertek helyén; ebből lett az új sor.

Rakamaz birtokosa, a királyi kamara a XVIII. században németeket telepített a faluba, akik hamar asszimilálódtak és a német nyelvű oktatás már 1862-ben megszűnhetett. A német eredetű, örökös jobbágyok a falu központi és nyugati részén építették fel házaikat. A szegény sorsú zsellérek a Morotvaaljon, az új soron és a Külvégen laktak. 1862-ben a kamarai földek eladásra kerültek. A lakosság újonnan szerzett szántóföldjein elkezdte termeszteni a híres rakamazi krumplit. A burgonyatermelés kemény munkával szerzett haszna elősegítette a gazdálkodók vagyonosodását; a jólét azóta is látszik soros beépítésű telkeiken és házaikon. Település lakosságszáma: 4789 fő

Katolikus templom

Rakamaz már az Árpád-korban rendelkezett templommal. A Szent Keresztről elnevezett egyház első említése 1310¬ből való. Egy 1347. február 20-án kelt forrás szerint az egyház patrónusi jogát Rakamazi Bereck fiainak utódai kapták. 1435-ben még volt plébánosa, de a huszita háborúk következtében a falu kipusztult. A reformáció terjedésével 1621-ben református egyháza volt, de 1660 körül a település ismét lakatlanná vált. Az 1728-ban betelepített 40 osztrák katolikus család katolikus papot hozott magával, s 1729-ben visszaállították a katolikus plébániát. A hívek előbb deszkából ácsoltak miséző helyet, majd 1732-ben megkezdték tornyos templomuk építését. A helyreállított templomot 1775-ben szentelték fel Szt. István tiszteletére; az újjáépített toronyban 1779-ben helyezték el az Egerben őrzött harangot. A XVIII. századi templomot 1915-ben kibővítették és felújították, csak a tornya maradt a régi (ezt a munkát Pisszer János nyíregyházi építőmester tervei szerint végezték). 1944. november 1-jén a németek felrobbantották a templomot és a Kálvária kápolnát. Újjáépítését 1951-ben megkezdték, de csak 1968-ban készült el Zsanda János debreceni építész és társai tervei alapján. Az egyház anyakönyve 1729-től íródik.

Római katolikus plébániaház

A templommal együtt a kincstár építtette. Az 1779-ben kelt egyházi oklevelek szerint abban az évben készült el szilárd anyagból; hat szobája volt. Az épületet századunkban bontották le, helyén új plébánia áll. Padlásán a régi templom 1780 körül készült két szoborangyala vár felújításra.

Nepomuki Szent János szobra

Nepomuki Szent János szobra a tokaji híd mellett található. Az 1969-ben lebontott régi faboltozat 4 oldalán felirat volt, ennek tanúsága szerint Eszterházy Károly püspök adományozta a községnek 1794-ben. A térdeplő szent alakja ma új talapzaton áll. Homokkőből készült, fejrésze, alakjának elülső része és a kereszt omladozik.

Kálvária és a kápolna

A Kálvária és a kápolna 1863-ban készült a hívek adományaiból. A század végén kibővítették, majd 1913-ban átépítették. A keresztek és a stációk is ekkor készültek, melyek a falu melletti dombon találhatók. A domb tetején van három kálváriakereszt. Az egyhajós, tornyos, eklektikus kápolna a keresztek alá épült be. Barokk berendezése valószínűleg a régi templomból származik.

Jelszó: a megadott koordinátán található ládában, az egykori Tiszai holtág mellet, egy sok ágú fa ölelésében.

Pótjelszó: a N48 07.138 E21 27.728 koordinátán egy bokor É/Ny oldalán, laminált lapon.


    Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /data/sites/gpsgames.hu/htdocs/modules/geospace/geospace.php on line 15

    Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /data/sites/gpsgames.hu/htdocs/jatek_reszletek2.php on line 67
  • Geospace »
2014-07-28 17:11:29
Nagyon klassz hely, igaz a hidat nehezen találtuk meg.

Megtalálás: 2014-07-28
katika59

2014-07-21 18:21:31
Tokajból hazafelé jövet megkerestük. Fényképezni nem tudtam mert lemerült a telefonom, szép hely. Még vissza térek pár képet készíteni előbb-utóbb. :)

Megtalálás: 2014-07-21
haywire

2014-05-25 23:17:13
Köszönet a logbookban a piros 1-es és a piros csíkért amire a nevem írhattam.:-)
Érdekes találat volt, most éppen elég mocsaras a helyzet a láda körül, persze csak az odajutás, a láda tökéletes állapotban van és nem úgy tűnt mintha elázhatna vala is.:-)
Ja és aki autóval megy vagy bringával a hidat ki ne hagyja, nagyon jóóóó.:-))

Megtalálás: 2014-05-24
Módosítások száma: 1

Új megtalálások

Bejelentkezés