Tiszabercel
2014-04-23 | Kincskeresés | halindaattila | GG3986
Szabolcs megyei húsvéti ládasorozat. HUNGARY SZSZB # 24

Koordináta:

N 48°09.309'

E 21°38.850'

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Igazolás módja: jelszó

Elhelyezkedés, természeti környezet

A Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 32 km távolságra, a Tisza partján található település. Alsórendű úton és a Nyíregyháza-Balsát összekötő keskeny nyomközű vasúton érhető el. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A településhez tartozó ártér tájvédelmi körzethez tartozik. Erdőtársulásainak jelentős részét hazai és nemes nyárak, valamint lágy lombúak alkotják. Kisebb területeken találkozhatunk akácosokkal is.

Településtörténet, néveredet

A helynév aránylag későn, a XIV. század elején tűnik fel az írásos forrásokban. A település neve törzs ill. népnévi eredetű falunév. A neves kutató, Győrffy György véleménye szerint a dukátusi területen (Nógrád, Szabolcs) idegen nyelven neveztek bercelnek egy bolgár néptöredéket, amely a magyarsághoz csatlakozott. A Tisza előtag földrajzi fekvésére utal.
Tiszabercel többutcás, szalagtelkes falu. A település magja az É-D irányú, egymással párhuzamos Fő és Templom utca. A XIX. sz. közepéig jobbágyfalu volt, nagyrészt a Bessenyeiek birtokában. A lakosság napszámos munkával, halászattal, fuvarozással, vesszőfonással kereste kenyerét. Szálláshelye volt a román és rutén tutajos kereskedőknek is a település. A XVIII. sz. végén két vízimalom, majd a múlt század végére 4-5 szárazmalom működött itt. A Tisza védőgátjainak megépítése után (1858, 1880) a faluban felgyorsult az építkezés. Az új telepítésű házakat rendszertelenül építették a száraz kiemeltebb helyekre, ezáltal egy halmazos településszerkezet jött létre. A telkek kétsoros beépítésűek. Település lakosságszáma: 1912 fő

Református templom

A templomot említő legkorábbi oklevél 1336-ból származik. A kőtemplom építésének ideje 1430, ill. más forrás szerint 1441. Az épületet a XVI. századtól használják a reformátusok. 1634-ben restaurálták, ekkor került homlokzatára egy latin felirat, amelynek fordítása így hangzik: Renováltatta Bessenyei Boldizsár és a templomnak 1638-ban egy 170 kilós harangot öntetett Eperjesen."

Régi ábrázolások szerint a templom egyhajós volt, déli oldalán a hajón két, a szentélyen egy kis, félköríves középkori ablakkal. A gótikus templomot 1944-ben a németek felrobbantották, helyére 1947-ben új épületet emeltek. A berendezés 4 barokk padja és az úrasztal a régi templomból való. Az egyház egykori nagy értékű kegyszereinek egyike, az 1645-ben készült úrasztal-pohár a Bessenyei kör tulajdonába került.

Szarkofágok

A templom kertjében három XVIII. századi szarkofág áll és három befalazott kriptát is találtak. Ezek régi temetőre utalnak. Az egyház anyakönyve szerint 1706-tól a múlt század közepéig temettek ide egyházi személyeket és földesurakat.

Római katolikus templom

A falu késő-középkorban épült temploma a XVII. században a reformátusok tulajdonába került. A XVIII. században nem is volt a településen katolikus templom. A század végén Olasz Lajos berceli kegyúr Abaúj megyéből katolikus jobbágyokat telepített be és 1788-ban udvarházában rendezett be kápolnát. 1797-ben megkapta a nyilvános kápolnaépítés jogát, 1802-ben vályogból felépíttette a paplakot, templomként a saját kápolnája szolgált.

1828-ban különálló templom építését kezdeményezte, de az építkezéshez a vallásalap nem adott támogatást; végül a hívek teremtették meg a templomépítés költségét; 1913-14-ben elkészült Simon Elek gávai építész tervei alapján. 1944-ben a visszavonuló német katonaság a templomot felrobbantotta. Ezek után istentiszteleti helyként a helyi kultúrház szolgált; a felújítás költségeit végül a kultúrház eladásából fedezte az egyház.

Bessenyei György szülőháza

A község legmagasabb pontján áll, messziről kiemelkedik fazsindelyes fedése. Az eredeti udvarházat 1630 körül építtette Bessenyei István. Ennek az épületnek a helyén áll a mai kúria, amely fésűs beépítésű, előkertes, szabadon álló, földszintes, barokk eredetű épület. E házban született 1747-ben Bessenyei György költő, a magyar felvilágosodás vezéralakja, a magyar nemzeti művelődéspolitika első kidolgozója. Itt volt gyermek, majd 1782-85 között itt gazdálkodott. Életútját az emlékház kiállítása mutatja be.

Ugyancsak e ház szülötte a költő bátyja, Bessenyei Sándor költő és műfordító, aki Milton Elveszett paradicsomát fordította le és adta ki 1796-ban. A költő nagyapja, Bessenyei Zsigmond kuruc ezredes is e ház lakója volt.

Belépőjegy: Felnőtt: 200 Ft, Diák: 100 Ft
Érdeklődni a 06-20/570-02-84 telefonon lehet!
És ha már ott jársz, el ne feledd felkeresni az inverzkessing játékot a GCBESS ládát. [link]

Az épület falán látható emléktáblát Vietorisz József nyíregyházi tanár versével a költő halálának 100. évfordulóján a Bessenyei kör állíttatta.

Római katolikus plébánia, volt Olasz-kúria

Az Olasz földbirtokos család építtette a XVIII. sz. közepén. Itt működött Olasz Lajos magánkápolnája. A XIX-XX. században az épületet többször átalakították. Utcasorban szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes sarokház.

Szivattyútelep

Az ipari műemlék a település érdekes látnivalója. 1896-ban építették, zsilipje alacsony vízállásnál vizet vezetett a Tiszába, míg magas vízállás esetén vizet emelt át a folyóba. A létesítmény 75 éven át működött üzemzavar nélkül.

Jelszó: a megadott koordinátán található ládában, 10 méteres fenyőfa keleti oldalán az épület É/K sarkánál.

Pótjelszó: a N48 09.282 E21 38.850 koordinátán a kerítés mellett egyetlen örökzöld bokorban.

2014-08-14 16:07:47
köszi

Megtalálás: 2014-08-14
katika59

2014-07-22 16:55:14


Megtalálás: 2014-07-22
sereva

2014-06-01 23:35:24
A mai nap 6. SzSzB-s ládja.
Köszi =)

Megtalálás: 2014-06-01
haywire

2014-05-25 23:51:24
Köszönet a logbookban a piros 1-es és a piros csíkért amire a nevem írhattam.:-)
Nagyon érdekes volt a Bessenyei szülőház.:-)

Megtalálás: 2014-05-24

Új megtalálások

Bejelentkezés