Újfehértó
2014-04-23 | Kincskeresés | halindaattila | GG3987
Szabolcs megyei húsvéti ládasorozat. HUNGARY SZSZB # 25

Koordináta:

N 47°48.212'

E 21°41.093'

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Igazolás módja: jelszó

Elhelyezkedés, természeti környezet

A Közép-Nyírségben, Nyíregyházától déli irányban, mintegy 17 km távolságra található. A 4-es főúton és a Budapest-Nyíregyháza vasútvonalon érhető el. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A területe félig kötött futóhomokkal, lösszel és löszös homokkal fedett hordalákkúp-síkság. A várostól északra található a Nagy- Vadas-tó, mely halászatra kitűnően alkalmas. Nyugatra a Simai-főfolyás folyik. Az orchideás-rét védett természeti érték. Erdőtársulásainak több minta a felét akácosok alkotják. Nagy területet borítanak a nemes nyárak, kisebb területeket a lágy lombúak, a tölgyek és a fenyők. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rétek jellemzik.

Településtörténet, néveredet

A város mai területét és környékét először a neohiszkiták, kelták népesítették be. A helytörténeti kiállításon is látható néhány, a római birodalom korából itt fellelt pénzdarab. Honfoglaló őseink már a kezdeti időszakban birtokba vették ezt a tájat, a város mai határain belül három kis település volt: Szegegyháza, Micske és Bolt. Földrajzi eredetű helynév, az Új jelző a másik (Ófehértó) hasonló nevű helytől való megkülönböztetésül ragadt rá. A középkori adatokból nem mindig állapítható meg egyértelműen, hogy melyik faluról van szó. A keleti oldalon lévő szikes tóról kapta a nevét.
Feltehetően nem régebbi település a XVI. századnál, amikor a mai határába beleolvadt falvak sorra elnéptelenedtek. Egyértelműen a XVII. század első évtizedeitől tudjuk a település sorsát nyomon követni. A település jellegét illetően többutcás, apró tömbtelkes, alföldi típusú óriásfalu volt. Az É-D irányú Fő utcája (Vöröshadsereg útja, korábban Nagydebreceni út) a faluközpontban levő Fő teret (ma Szabadság tér) köti össze a délen fekvő, újabb telepítésű Mályvás kerttel. A Fő utca kissé kanyargós, mivel az a falu keleti részén fekvő (ma már kiszáradt, legelőként használt, szikes) Fehér-tó partvonalát követi. A településnek városias jelleget nyújt a Fő tértől északra fekvő Béke tér (volt Piac tér), valamint a Vásártér. Legújabban a településtől északra fekvő szőlőket építik be. Település lakosságszáma: 13253 fő

Református templom

A templomra vonatkozó első hiteles adat az 1734. évi katolikus összeírásban található, miszerint a falu régi katolikus templomát a reformátusok használták. 1748-ban volt a faluban prédikátor és iskolamester, melyet az a régi irat bizonyít, amely fizetésüket tartalmazza. 1750-ben a református templom romos állapotú és új templom építésére kaptak engedélyt, melyet 1754-re fel is építettek vályogból. 1765-ben már javítani kellett, sőt 1774-ben egyik fala kidőléssel fenyegetett. Templomépítésről a fentieken kívül nincs több adat, így vélhetőleg 1774-79 között épült a jelenlegi templom. 1779-ben a katolikus összeírás szerint még különálló harangláb állt a református templom mellett. A jelenlegi kőtornyot 1795-1815 között állíttatta az egyház a templom nyugati homlokzata elé. 1821-ben toronyórát készítettek. 1871. augusztus 5-én egy nagy szélvihar ledöntötte a toronysisakot.

Legközelebb 1922-ben végeztek nagyobb javításokat a templomon, majd pedig az 1983. április 15-én támadt, a torony ért tűzvész után állították helyre az egész templomot. A kelet-nyugati tengelyben épült templom keleti, egyenes záródású, utcai homlokzatán félköríves záródású timpanonos bejárati ajtaja van. A hajó déli oldalának közepéhez egy nagyméretű bejárati előcsarnok csatlakozik. A háromszintes, órapárkányos torony 40 méter magas. Belső berendezése egyidős a templommal, szószéke kosár alakú, koronája gazdag faragású, barokkos, a padok késő barokk jellegűek. Orgonáját 1883-ban építették. A templomban 850 ülőhely van, az épület késő barokk stílusú, műemlék jellegű. Felszerelései közül említést érdemel a két db aranyozott ezüst talpas serleg a XVIII. századból, ill. 1792-ből, az ezüst tálca 1859-ből, két db ón kupa az 1700-as évekből, ill. a XVIII. század eleji időkből, az úrasztali kendő 1827-ből. A templom harangját az anyakönyv szerint Szunyoghy Demeter hagyatékából öntötték 1845-ben.

Sírkövek

A templom kertjében három, másodlagosan elhelyezett, szarkofág alakú sírkő található, olvashatatlan felirattal. Az egyiken aszimmetrikus virágmotívumos bevésés ismerhető fel. A sírkövek barokkosak, a XVIII. század második feléből valók.
Református lelkészlak

Jánossy Károly építtette 1800 körül. Később a László családé lett, majd református lelkészlak. A késő barokk - kora klasszicista épületet a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették, majd a XX. században a manzárdtetőt elbontották és belső átalakításokat végeztek. Jellegét tekintve téglalap alaprajzú, földszintes, utcasorban szabadon álló kúria.

Görög katolikus templom

Görög katolikus templom: A faluban a XVII. századtól rác telepesek élnek, így valószínűleg ez időtől van görög szertartású egyház. 1687-ben Theodor nevű papjának neve fennmaradt a szabolcsi nyilatkozatból. 1744-ben működött rutén, valamint román temploma és pópája. Az 1782-83-as összeírás szerint a lakosság kezdettől fogva görög vallású volt. Mai egyháza 1806-ban az ószláv ősi alapítású" és a román liturgikus nyelvű egyház egyesülésével jött létre. Az 1779-es canonica visitatio szerint a faluban görög katolikus templom állt, amely 40 évvel előtte épült fából.

A jelenlegi templom 1832-ben épült, tornyát 1858-ban építették fel. Egy 1786-os összeírás szerint a görög templom 1746-ban épült fából, mellette parokiális házzal. Jellege: kis dombon szabadon álló, az utcával párhuzamosan elhelyezkedő, egyhajós, késő barokk falusi templom, homlokzati toronnyal. A főbejárati, kőkeretes kapu lapos szegmentíves, rózsákkal díszített zárókövén 1832-es évszámmal. A hajó fölött épült a kétszintes torony, órapárkánya fölött a sisakon 1858-1964-es évszám. Berendezései közül az ikonosztáz, a főoltár és az előkészületi oltár a hagyományos formákat követve 1913-ban készült. A szószék egyszerű, fából készült, klasszicista alkotás, 1830 körüli. A mellékoltár klasszicista, a XIX. század első negyedéből való, korábban ez volt az előkészületi oltár. A kléruspad íves záródású háttámla, magas oldallapokkal, 1883-ból való. Az anyakönyv 1806-tól kezdődik és 1830-ig ószláv nyelven íródott.

Római katolikus templom

A plébániát 1767-ben szervezték újjá. Az új templom építése még 1803-ban megkezdődött, s 1810-ben fejeződött be. 1811. novemberében felszentelték a templomot, bár tornya csak 1814-ben készült el. 1767-től van anyakönyve. A "Paplak vályogból, náddal fedve 1771-ben épült". 1846-48-ban új paplakot épített Kosztka István nagykállói építőmester. A templom jellege: utcasorban szabadon álló, egyszerű, késő barokk, boltozott teremtemplom, a hajóba beugró homlokzati toronnyal, azonos szélességű, trapéz záródású szentéllyel. Berendezései közül a főoltár késő barokk stílusú, a XVIII. század második feléből való. Felszerelései közül az úrmutató aranyozott réz, széles peremű, törtvonalú, ovális, tagolt díszítéssel; osztrák munka, a XVIII. század közepéből való.

Nepomuki Szt. János-szobor

A Nepomuki Szt. János-szobor a plébániakertben található. Ismeretlen helyről került ide, s 1950 körül új talpazaton állították fel. Késő barokk, a XVIII-XIX. század fordulóján készült munka.

Népi építészet

A népi építészeti lakóházak két- és háromosztatúak, esetleg oldaltornácosak. A tetőszerkezet csonkakontyos megoldása mellett az oromfalas nyeregtető is elterjedt. A településen többféle háztípussal találkozunk, a városias polgárházaktól kezdve a kis zsellérházakig. Gazdasági épületei közül az istálló (amelyből kevés van a községben) vert falas, nyeregtetős, gádoros. Népi építésű lakóházai közül említést érdemelnek: Lenin u. 63. sz. (épült 1850 körül), Molotov út (volt Hétkereszt u.) 27. sz. (1860 körüli), Molotov út 42. sz. (1850 körüli) és a Rákóczi út (volt Kisböszörményi út) 22. sz. alatti, kb. 1880-ból.

Városháza

A település jellegzetessége még a központban található szép park százéves gesztenyefáival, emellett figyelemre méltó az arányos, klasszicizáló városháza és a modern 3. számú általános iskola.

Kutatóintézet

Látványosságnak is beillik a már említett kutató intézet, amely Közép-Európa legnépesebb almafagyűjteményével büszkélkedhet (több mint 600 fajta), s innen származik a híres meggy, az Újfehértói fürtös".

Városi Múzeum

Egy XIX. század második felében épült szép, boltíves tornácos kúriában 1995-ben megnyílt Városi Múzeum kiállításai elsősorban helytörténeti anyagokat mutatnak be. Az első teremben Újfehértó története címmel a város és környékének dokumentumai láthatók. Az újfehértói kisparaszti házbelső az 1920-as évekből című második rész enteriőrszerű elrendezése a település mindennapi életébe enged bepillantást. A harmadik állandó kiállítás a helybéli állattartás és földművelés eszközeit tárja a látogatók elé szemléletes módon: a teremben felépítettek egy színt, melyben az eredetihez hasonló elrendezésben láthatók a néprajzi tárgyak.

Szoborpark

A múzeum előtti szoborpark az Újfehértóhoz kötődő jeles személyeknek állít emléket. Első darabjaként állították fel Rákóczi ezredes kapitányának, Nyúzó Mihálynak a mellszobrát, mely Zagyva László alkotása.
Ezt követte Rákóczi Pál országbíró szobra, mely Balogh Géza munkája.
Szoboszlai Pap István református püspök mellszobra Győrfi Lajos alkotása.
Zajti Ferenc történész szobrát pedig Bíró Lajos készítette.

És ha már ott jársz, el ne feledd felkeresni a közeli GCZFHG Helytörténeti Gyűjtemény Újfehértó ládát. [link]

Jelszó: a megadott koordinátán található ládában, a kő kereszt mögött déli örökzöld bokorban.

Pótjelszó: a N47 48.184 E21 41.117 koordinátán a kapu melletti 3-ik örökzöld tujában.

2014-09-20 14:44:58
Köszönjük a rejtést!

Megtalálás: 2014-09-17

2014-05-28 21:20:04


Megtalálás: 2014-05-28
sereva

2014-05-11 00:13:32
Köszönet a logbookban a piros 1-es és a piros csíkért amire a nevem írhattam.:-)
képek hamarosan...

Megtalálás: 2014-05-07
Módosítások száma: 1

Új megtalálások

Bejelentkezés