Somogyszentimre

Somogyszentimre egyike az elnéptelenedett falvaknak. Pár évtizeddel ezelőtt még Kadarkút külterületi lakott helyeként vasútállomása is volt az azóta megszűnt Kaposvár-Barcs vasútvonal mellett. Ma már csak egy horgásztó és útmenti vendéglő jelzi élniakarását.

A Zselic nyugati határán
A Zselic nyugaton a Belső-Somogyi sík vidékkel határos. A sík vidék nagyjából a tengerszint feletti 120-130 m-es szinten fekszik. Ebből emelkedik ki 250-300 méteres átlagos magassággal a Zselic dombos vidéke, amely eredeti formájában a Pannon tenger homokos-agyagos üledékeiből álló, a felszínén lösszel fedett táblás vidék volt. A kisebb geológiai törésvonalak mentén a felszín alakítását a lejtőkön lerohanó csapadékvíz és kisebb-nagyobb földcsuszamlások végezték, amelyek eredményeképpen a táj változatos formájú dombok és V-keresztmetszetű völgyek hálózataként alakult ki. A dombok hosszan elnyúló gerincei ma is jelzik az egykori felszín magasságát. A mocsaras völgytalpakból kiemelkedő nehezen megközelíthető meredek falú dombok a középkorban sok helyen szolgáltak erődítmények, várak vagy erődített egyházi építmények helyeként. A tájat formáló erők ma is munkálnak, és nyomukban sok helyen váratlan szépségű löszformák fedezhetők fel.
A Zselic nyugati határát gyakorlatilag a Bárdi-patak völgye jelöli ki, amelyben Kaposmérőtől Somogyszentimréig haladt egykor a Kaposvár-Barcs vasútvonal.

A Szentimrei földvár egyike a török korban a déli végeken nagy számban újonnan épített vagy sebtében megerősített kis költségű kerített földváraknak. Ezek az iszlám invázió kezdeti időszakában alkalmasak voltak rabló török hordák ellen, de reguláris hadsereg ellen nem jelentettek védelmet. Szigetvár eleste után jelentőségük megszűnt; Szentimre földvára is szinte nyomtalanul elpusztult, emléke is elhalványult. Részletes feltárása még várat magára.
Hogy mégis tudok róla, az Somogyi Várak Jelvényszerző Túramozgalomnak köszönhető, mivel annak egyik szabadon választható helyeként szerepel.
A vár romlott földsáncait egy keskeny, hosszan elnyúló domb végén találhatjuk. Kőfalakat, bástyákat ne keress; a vár inkább a hely szellemében és szívünkben él. Annak idején a földmunkák során a kecskehát formájú domb lankás végződését meredekre faragták. Ilyenformán az erődítmény három oldalról meredek oldalon volt megközelíthető. A negyedik oldalról a megközelítést úgy nehezítették meg, hogy a keskeny dombnyelvet a földvár előtt több nagy V alakú bevágással szakították meg.

A várdomb megközelítése
A biztonságosabb parkoló az útmenti vendéglőnél található (N 46° 15,964' E 17° 37,634'). Az országútról leágazva (N 46° 15,754' E 17° 37,617' - idáig is jöhetsz autóval) a balra induló földúton éred el az erdő szélén a felhagyott vasút nyomvonalát. Ezen haladsz északkelet felé egy elhanyagolt szekérút leágazásáig (N 46° 15,885' E 17° 38,085') , majd be az erdőbe egy balra kanyarodó, később eltűnő ösvényen. Figyelj, hogy ne tévedj a korlát nélküli kút közelébe! A mocsaras, vizenyős völgytalpon egészen száraz időt kivéve csak úgy tudsz haladni, ha a dombvonulat lábánál vagy oldalában gyalogolsz vadcsapásokon. A völgytalp enyhén emelkedik, és amikor a GPS a vár helyét teljesen balra mutatja, akkor már száraz lábbal át tudsz kelni rajta.
A ládika a várhegy oldalában található. Tartalék jelszó a várhegy tetején, csenevész fa tövén rejtőzik: N 46° 15,644' E 17° 38,444'