Hungary - SM #3
2014-04-30 | Kincskeresés | Ajtony | GG3989
Ropoly ősi vára

"Amikor az ember határozott cél felé tart...nagyon fontos, hogy az útnak is szenteljen figyelmet. Az út az, amely mindig megmutatja a célba érés legjobb módját, s útközben gazdagodunk. (...) Az lehet jobb vagy rosszabb, attól függően, melyik utat választjuk az eléréséhez, és hogy miképpen járjuk ezt az utat. Ezért olyan fontos ...felfedezni a titkokat mindabban, amit megszokásból, mindennap látunk, de amelyeket rutinból képtelenek vagyunk észrevenni."
Paulo Coelho fenti idézete motiválta ezt a geoláda sorozatot, amely sajátságos módon mutatja be Magyarországot. A megyénként elrejtett 26-26 láda csak a célt határozza meg, de a közöttük meghúzódó út megtalálása és az utazás az, aminek során felfedi igazi arcát az adott megye. Azért reméljük, hogy a megtalált ládák is felfednek eddig még nem ismert, "kiskincseket" az adott megyében.

A ládákban található négy karakteres jelszavakra a játék során szükséged lesz, ne felejtsd el megjegyezni azokat!

Koordináta:

N 46°15.982'

E 17°46.132'

Somogy megye

Igazolás módja: jelszó

Ropoly
Megközelítés
Hosszabb túrához a 67-es útból kiágazó erdőgazdasági úton az elágazásnál (N 46° 15,557' E 17° 49,712') parkolhatsz, de ma már nem tilos a behajtás: akár a csillagvizsgálóig, akár Kardosfa szállodáig is eljuthatsz járművel . (Kardosfa szállodáig a sorompókat már leszerelték).
A ropolyi aszfaltos útról indulva két megközelítést választhatsz.
A) A ropolyi major közelében hagyod el az aszfaltos utat itt: N 46° 15,217' E 17° 46,795' ekkor jelzetlen kocsiúton északnyugatra indulva óvatosan kikerülöd a tanyagazdaságot (főleg ha a kapuja nyitva van). Az út ezután hamarosan északi irányba fordul, és felvisz a hosszú domb gerincére.
B) Kardosfa közelében itt: N 46° 14,766' E 17° 45,479' indulsz nagyjából észak felé az erdei úton.
A ládikát a beomlott alagút löszfalából veheted ki. Tartalék jelszót egy fatönkben találhatsz itt: N 46° 15,989' E 17° 46,123' (ha nem tudod a gödörben lévő főládát megközelíteni).
Mindkét útvonal mentén a végeérhetetlennek tűnő ropolyi rengetegben jársz. Az első útvonal mentén, a völgyből indulva érzékelhető legjobban, hogy miért nevezzük hegynek az általános szabályok szerint csak dombnak számító zselici magaslatokat.
Ha körtúraként szervezed, akkor a ládától visszatérőben délnyugati irányban ereszkedhetsz le a dombgerincről a könnyen járható, ritkás erdőn és tisztáson át, majd egy vadregényes vízmosta völgy északi peremén ereszkedve célzod meg azt a helyet, ahol valaha egy fahidacska segítette az átkelést a a Ropolyi-árok fölött: N 46° 15,725' E 17° 46,868'. Itt becsatlakozhatsz a P- jelzésbe, amely visszavisz a ropolyi majorhoz.

Ropoly várhegye
A ma is Várhegy néven ismert, a Zselic dombjainak jellegzetességét mutató meredek oldalú, nagyjából vízszintes gerincű dombvonulat észak-déli irányban hosszan nyúlik el, ahogy azt az erózió kimunkálta a mélyebb kőzetrétegek törésvonalai mentén a sárgaföldből álló fennsíkból. A kelet felől határoló völgyben a Ropolyi-árok vize, nyugat felől a Vári-víz tart észak felé, hogy végül a Berki-patakban egyesülve siessenek a Kaposba. A Várhegy gerincének magassága 260 - 270 m. A keletről határoló völgytalphoz képest a magassága 90 - 100 méter, a nyugatihoz képest valamicskével kisebb.

Ropoly vára, az ősi gyepű erődített helye
Őseink honvédelmi alapelve a gyepűrendszeren alapult. A gyepük természetes akadályt jelentő, ritkán lakott védelmi zónák. Ilyenek voltak a mocsarak (Hanság), járhatatlan hegyvidékek (Keleti-Kárpátok) vagy a nagy folyók. Déli irányból Hazánkat hármas gyepűrendszer védte. A legkülső öv a Száva, a középső a Dráva és a legbelső a Zelic vidéke volt. Itt az ellenség előrehaladását a szaggatott felszínű dombvidék mocsaras völgytalpai meg a meredek oldalú, beerdősült dombok, és azon túl a Kapos-Sió völgy végeláthatatlan mocsarai nehezítették.
A Kapos völgye a mai Kaposvárnál erősen összeszűkült, békeidőben itt volt a legkönnyebb az átkelés, ez a hely kapuként szolgált (innen ered városunk neve). Hadviselés esetén ezt az átkelőt nagy erőkkel kellett védeni, ennek előretolt pontja Ropoly vára volt a Zselic egyik meredek oldalú, magas dombhátán.
Ropoly vára a Honfoglalást közvetlenül követő időktől kezdve őrizte a gyepüvonal legkönnyebben leküzdhető szakaszát Ropoly község (Rupul) körzetében [1]. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Szent István király egy bizonyos Rupel nevű német lovagnak adományozta, ez a név eredete. A XII. század elején a vár a Monoszló nembeliek birtokába került, tulajdonosai később Ropolyiaknak nevezték magukat. Tőlük I. Károly (Károly Róbert) király hűtlenség miatt 1319-ben elkobozta, és a vár a Győr nembeli Szerdahelyieké lett. Ez a vár kőfalak nélküli cölöpvár lehetett földsáncokkal, ezért mára szinte teljesen elenyésztek a maradványok. Annál is inkább, mert a 14. században már Ropoly szerepét átvette Ropolyújvár (Kaposújvár) erődítménye, és a ropolyi várra több gondot nem fordítottak.
Helytörténészek kutatásai alapján [2] így írhatjuk le az egykori várat: A hatalmas vár hossza 520 m, legnagyobb szélessége 140 m volt. Építési módja a honfoglalás-kori vörössánc várakkal mutatott rokonságot. Ennél az agyagos földből épített sáncokat tűzifával körbehalmozva téglaégetés módjára kiégették, így érték el a nagyobb állékonyságot. Ilyen módon a sáncok sokkal meredekebbek lehettek a természetes rézsűszögnél. Ez a szakértők egyik csoportjának a véleménye. A másik csoport azt állítja, hogy a vörössánc-várak fala szorosan egymás mellé levert cölöpökből álló gerendafalak közé vert agyagból készült, és csak az ostromkor bekövetkező tűzesetek miatt égtek téglaszerű anyaggá. Ha ez volt a helyzet, akkor a kiégett falak függőlegesen álltak. Mi amatőrök nem tudjuk a vitát eldönteni, mert a vár nyomtalanul tűnt el. Legalábbis a ma ismert forrásmunkák szerint. De elég a Várhegy gerincén végigmenni, hogy a dicső múltú vár (vagy valami még régebbi, ismeretlen eredetű erősség?) földmunkáinak nyomára találjunk.

Árulkodó nyomok
A terepadottságnak megfelelően észak-dél irányban elnyúló vár megrohanását a magas dombvonulat nyugati és keleti lejtőjének meredeksége nehezítette. Délről a dombgerinc fokozatosan emelkedik, magassága így éri el a vár keskeny platóját. A vár feltételezett déli végénél azonban a gerinc vonalát egy váratlan horpadás töri meg. A keskeny gerinc ilyen nyeregszerű bemélyedése a Zselic formakincsét ismerők előtt teljesen váratlan, természeti folyamatokkal nem igen magyarázható. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a vár megközelítését eleink a dombgerinc V-keresztmetszetű átvágásával nehezítették. Az elmúlt évszázadok során aztán az idő megtette a magáét: a természettől idegen földmunka határozott körvonalait az erózió lejtőkké formálta. Kicsiben, de hasonló jelenség figyelhető meg a somogyszentimrei földvárnál. (Ott a várdomb több átvágása még tisztán azonosítható, mivel a vár pusztulása jó pár évszázaddal később történt.)
Tovább haladva észak felé, beomlott alagútrendszer nyomait találjuk. A természeti formáktól idegen beroskadt árkok eredete nem érthető félre, mivel egy ponton feltárul a sárgaföldbe vájt alagút napvilágra került szakasza, amely mélybe vezető járat sötét kapujaként tűnik elő. Az omlásveszély miatt nem javasoljuk, hogy lebocsátkozz a titokzatos lejárón.
A maradványokat 1949-ben kutatták meg, ennek során az ott dolgozók elbeszélése szerint 12 m-es fát eresztettek le, amely eltűnt a [link] mélyben . Persze ezeket a dolgokat egy szakértő kutatása más megvilágításba is helyezheti.

[1] Magyar Kálmán, Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig (Somogy m. Múzeumok Igazgatósága, 2005.)
[2] Nagy Zoltán, Dávid János, Buzási Éva: Kaposvár városismertetési kézikönyve (Dávid kiadó, Kaposvár 2009.)



    Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /data/sites/gpsgames.hu/htdocs/modules/geospace/geospace.php on line 15

    Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /data/sites/gpsgames.hu/htdocs/jatek_reszletek2.php on line 67
  • Geospace »
Még senki sem teljesítette ezt a játékot! Légy Te az első!

Új megtalálások

Bejelentkezés