Légikatasztrófa a répaföld felett az elfelejtett békéssámsoni tragédia
1963. június 16.

Reggel a Müncheni repülőtérről felszállt a Transporturile Aeriene Romine, (TAROM) YR-ILL lajstromjelű IL-14 P típusú utasszállító gépe, Georghe Sandulescu kapitány irányításával. A charter járaton az 5 főből álló személyzet és 29 nyugatnémet turista tartózkodott a fedélzeten, akik nyaralni indultak a Fekete-tengerhez, Kostancába.
Kunár György azon a napon légi irányítóként dolgozott Ferihegyen, így emlékezik az esetre: "Az akkori eljárás szerint két ember dolgozott egyszerre a távol körzeten, az egyik ember nyilvántartott, és adta az utasítást, a másik pedig rádión forgalmazott (kommunikált) a repülőgépekkel. Ezen a napon Szűcs Józseffel voltunk szolgálatban. A Vienna Kontrollal (bécsi légi irányítókkal) közvetlen telefonkapcsolatban voltunk, ezen tájékoztattuk egymást a határt átlépő repülők adatairól. Bécs telefonált, hogy megadja a román utasszállító "esztimétjét", a számított érkezési időt, helyet, magasságot. Nyugtáztuk, majd kis idő múlva ismét telefont kaptunk, melyben közölték, hogy a törlik az "esztimétet", mert a gép leszáll Bécsben. Nem sok idő múlva ismét telefonált Bécs, hogy törlik az előző közléseket, mert a gép mégis folytatja az útját, és átrepül Magyarországra, majd Budapesten fog leszállni. Az Il-14-es a pontos időben Hegyeshalomnál lépett be a magyar légtérbe, 3000 méter magasan, majd bejelentkezett, és tájékoztatott, hogy leszáll Budapesten. Később a gép kapitánya jelentette, hogy törli a magyarországi leszállást, és Aradon fog leszállni. Közben a gép távírásza, távíró frekvencián üzenetet küldött, melyben kérdezte, hogy Ferihegyen van-e megfelelő olaj a motorhoz. Természetesen jeleztük, hogy van. A gép előírt útvonala Hegyeshalom-Győr-Dunakeszi-Monor-Bugac-B attonya volt, ezeknél a helységeknél kellett bejelentkeznie. Ilyenkor jelentette, hogy elérte a pontot, és hogy várhatóan mikorra éri el a következőt. Ezek után az előírt pontoknál bejelentkeztek, majd Bugacnál az akkori eljárásoknak megfelelően engedélyeztük az 1200 méterre süllyedést az aradi leszállás miatt. Néhány perc múlva megkérdeztük, hogy elérték-e az előírt magasságot, de rutinból tudtuk, hogy kis magasságon repülnek, ezért nem halljuk a válaszukat. Ekkor az úgynevezett "vak adással" átküldtük az Il-14-est, az aradi frekvenciára. (A "vak adás" azt jelenti, hogy az irányító sejti, hogy az adását még hallja a gép, de nem tud válaszolni.) Egy kis idő múlva a román irányítóktól vártuk az aradi leszállás idejét, azonban ezt nem kaptuk meg. Vártunk, majd üzentünk, hogy leszállt-e a gép Aradon. A válaszban azt üzenték, hogy várjunk. Kis idő múlva a románok távírón kértek belépési engedélyt egy Po-2 számára Battonya körzetébe." Ekkor már valószínűsítették, hogy a géppel valami történt.
A fokozatosan süllyedő gép egyre erősebben füstölt, ami már a földről is jól látható volt, ezért sokan követték a gépet kocsival és motorral. Nagyjából 300 méter magasan repült, Békéssámson mellett, amikor a jobb szárny főtartója nem bírta tovább és leszakadt szárny külső része, majd a motor, és a törzs a bal szárnyal együtt 10 óra 52 perckor becsapódott. A fedélzeten mindenki meghalt.



Hint: emlékművön

Alternatív jelszó: N 46 25,921; E 20 36,960