Az emlékkövet a Konkoly Thege Miklós csillagászati tagszervezet állította.
Konkoly-Thege Miklósról:
Gazdag felvidéki földbirtokos család egyetlen fiú gyermekeként született. Apja Konkoly-Thege Elek, Komárom vármegye szolgabírája, anyja Földváry Klára volt. 1842. január 25-én keresztelték meg Pesten, a Kálvin téri református templomban.[1]
Magánúton folytatott középiskolai tanulmányokat. 16 évesen a pesti egyetemen először jogot, majd érdeklődésének megfelelően fizikát tanult olyan mesterektől, mint Jedlik Ányos. Tanulmányait 1860-tól Berlinben folytatta, ahol megismerkedett a csillagászattal is, tanára Johann Franz Encke volt. 1861-ben nyert doktori oklevelet.
1864-ben letette még a hajóskapitányi és hajógépészeti vizsgát, épített magának egy yachtot, mely később egy töröknek birtokába került. 1867. április 26-án, az akkori politikai áramlatnak engedve, Komárom megye aljegyzője lett, azonban a hivatalhoz nem volt kedve, arról csakhamar lemondott és kizárólag a csillagászati tanulmányoknak szentelte idejét.
1869-ben ógyallai birtokán csillagvizsgálót építtetett, amelyet az évek során nemzetközi hírű obszervatóriummá bővített. Megfigyelései 1871-ben kezdődtek. Leginkább a meteorok és üstökösök kutatása során ért el jelentősebb eredményeket, de foglalkozott bolygók észlelésével és spektroszkópiás (színképelemzéses) vizsgálatokkal is. A csillagászat műszaki oldala sem hagyta hidegen, több távcsövet is tervezett illetve készített.
Az ő közreműködésének köszönhetően létesültek a következő csillagvizsgálók: 1878-ban a Haynald-obszervatórium Kalocsán, 1881-ben Gothard Jenő és Sándor obszervatóriuma Herényben, majd 1886-ban Podmaniczkyéké Kiskartalon.
1890. szeptember 19-től 1911-ben történt nyugállományba vonulásáig társadalmi munkában látta el a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatói posztját. Ebbéli pozíciójában szervezte meg az egész országban az időjárás-előrejelzés távirati terjesztését.
Sokoldalúságát mutatta, hogy foglalkozott még közlekedéstervezéssel, hajótervezéssel, fényképészettel, sőt zenével (több saját zeneműve ismert) is. Anyanyelvén kívül németül, franciául, angolul, olaszul folyékonyan beszélt.
A Magyar Tudományos Akadémia 1876. június 8-tól levelező, majd 1884. június 5-től tiszteleti tagjai közé választotta. Tevékeny részt vett számos bel- és külföldi tudományos társulat működésében, ezen érdemeiért 1881-ben a londoni Royal Astronomical Society, a liverpooli Astronomycal Society, az Association Scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a bécsi Photographische Gesellschaft és a bécsi Electrotechnischer Verein is megválasztotta tagjának.
A hazai csillagászat terén kifejtett tevékenysége elismeréséül 1887-ben Őfelsége a III. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. Nemkülönben tulajdonosa volt a tudományért és művészetért adományozott nagy éremnek, a Mária Terézia aranyéremnek, a Voigtländer-féle és egyéb kiállítási aranyéremnek és díszokmánynak. 1913. július 11-én a Ferenc József Rend középkeresztje csillaggal fokozatát adományozta számára az uralkodó.
1885-ben Komárom vármegyénél kitüntetésre javasolták.[2] Tagja volt a Komárom vármegyei és Városi Múzeum-Egyesületnek[3], majd haláláig az utódjának, a Jókai Közművelődési- és Múzeum Egyesületnek.[4]
Konkoly-Thege Tata város szabadelvű programmal megválasztott országgyűlési képviselőjeként (1896 és 1905 között) elsősorban a csillagászat és a közlekedés ügyéért lobbizott. 1896-ban miniszteri tanácsosi címet kapott.
1899. május 16-án kelt "Ajándékozási szerződés"-ben ógyallai birtokát és az obszervatóriumot a magyar államnak adományozta. Fegyvergyűjteménye és más tárgyai a komáromi múzeum gyűjteményébe kerültek. (wikipedia)