A templom építésének a története

Túlnyomórészt tanítók, teológusok, tanítóképzős hallgatók végezték kezdetben a prédikátori és kántori szolgálatot, önálló egyházrésszé válása után, az 1910-es évektől kirendelt lelkészek végezték ugyanazt a gyülekezeti munkát. Az első önálló lelkész Dancsházy Sándor volt, aki 1936-ban foglalta el szolgálati helyét.

A Csapókerti egyházrész tanácsának 1936. január 19-én tartott gyűlése templomépítési bizottságot választott a Csapókertben építendő templom ügyének előre vitele céljából. Ezen bizottság egyik értekezletén elhatározta, hogy a debreceni református egyház vezetőségéhez illetve presbitériumához kérelemmel fordul, hogy ha lehet, még ebben az évben építsék fel az új templomot.

A gyülekezet 1934 áprilisában gyűjtést indítottak, ennek eredményeként 1673 pengő gyűlt össze, továbbá kilátásba helyezték, hogy az építés megindulása után ingyenmunka felajánlására is lehet számítani. A kérvényt a választói joggal rendelkező egyháztagok írták alá, ami ma is megtekinthető az egyházkerület levéltárában.
1937. tervpályázatot hirdettek, melynek eredménye alapján Dolhay Imre építészmérnököt bízta meg a kiviteli tervek elkészítésével, és bejelentette, hogy legkésőbb folyó év április 1-én megkezdik az építkezést. Ezek után a telekkönyvi átírásra sor került, tehát a város ajándékaként a Millennium téren egy 663 négyszögöles telek került a debreceni református egyház tulajdonába a csapókerti templom felépítése céljára. A templomépítési költsége mintegy 40.000 pengő, amit a debreceni presbitérium saját alapjaiból és alapítványaiból biztosít.

Március 26-ra a beérkezett pályázatokat már el is bírálják, Dolhay Imre veszi kézbe az építés kivitelezését is. Az építési napló ma is megtekinthető fentebb említett levéltárban, mely szerint 1937. április 12-én kezdték el a tényleges építkezést az alap kiásásával, és 1937. október 2-án fejezték be takarítással és az építési törmelék elszállításával.

Az új templom alapkőletételekor az egyház aktuális vezetőinek nevét helyezték el egy leszigetelt faládában, a toronygomb beemelésekor pedig a gömbbe az aznapi újságokból egy-egy darabot tettek. Majd a világháború utáni helyreállításkor a csapókerti egyházrész rövid történetének kéziratával egészítették ki.

Templombelső

A megépült karzatot eleve úgy tervezték, hogy a leendő orgona súlyát is elbírja, az orgona elhelyezésére azonban csak 1963-ban került sor, mert akkor sikerült a volt ceglédi zsinagóga orgonáját megvásárolni. A templom keleti falához illesztett helyiség a lelkészi hivatal számára épült. Érdemes még a templom fűtése is. 1937 augusztusában kapták meg a korábban a Kossuth-utcai templomban álló, onnan kiszerelt és az Ispotály-téri szegényház pincéjében elhelyezett kovácsoltvas kályhát. A kialakított légfűtéses rendszer lényege, hogy a kályha "kalorifer" által felmelegített levegőt két ventilátorral a padló alatt futó alagútba nyomják, s onnan padlórácsokon át juttatják azt a levegőbe.

A templom háromszáz ülőhellyel rendelkezik, alapterülete 486 négyzetméter, tornya 27 méter magas. A templom szentelésére 1938-ban került sor, ekkor már szólt a toronyban a Szlezák László által öntött harang is.

A templom, műemlékvédelem alatt áll.

Jelszó egy 3x15 cm hengeres ládában a megadott koordinátán található, egy akác fa északi odvában kb. 190 cm magasan.

A templom címe: Debrecen, Mátyás király utca 23/b
Telefon:(52) 448 601
Látogatható, nyitva tartási időben: kedd 8:30-12:30