A ládába TravelBug nem helyezhető!

Köszöntő

Szeretettel meghívok minden kessert Hajdúsámsonba. Budapesttől kb. 240 km-re van, megközelíthető a 4-es útról is. Gyere a 471-esen! A város történetéről lentebb olvashatsz. Busszal Debrecenből könnyedén elérhető.
Debrecentől biciklis út vezet Hajdúsámsonig.


Vigyázz a muglikkal, ugyanis a láda a város központjában van és kissé feltűnő a helye!

Arra kérlek a logodban ne utalj a rejtekre és ne tegyél fel a rejtekről fényképet!

A múzeumról

A múzeumban 180 darab kályha látható. A kiállítóterem 2007. januárjában, a Magyar Kultúra Napján került átadásra. Fontos dátum ez, hiszen addig, évtizedekig csak a gyűjtő udvarán, mostoha körülmények között tekinthették meg az érdeklődők a tárgyakat.
Mintegy 150 vasaló, 80 mozsár, függőlámpák, faliképek és még sok érdekes tárgy egészíti ki a tárlatot, melyek a vasgyártás sokféleségét tükrözik.
A gyűjtemény külön érdekessége, hogy történelmi Magyarország szinte minden vasműves központjára kiterjed.
A múzeumban láthatod Vitéz Bakó István ejtőernyős emléktárgyait és Hajdúsámsont régi fényképeken is.

Belépődíj
diák, nyugdíjas: 150Ft
felnőtt: 300 Ft

Nyitvatartás
hétfő, vasárnap: zárva
kedd-péntek: 8:00-16:00 (ebéd: 12:00-13:00)
szombat: előzetes egyeztetés alapján (10:00-16:00) (tel: 06-52-590-013, 06-52-200-026, 06-20-2757-504)

Hajdúsámson története

Hajdúsámson területéről már középső bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Hajdúsámson-Csemetekert lelőhelyről kora vaskori és szarmata leletek is előkerültek. 1997-ben a Liget-tanyai iskola udvarán találtak honfoglaláskori arany tárgyat.

A település XI-XII. századi történetéről, birtokviszonyairól szinte semmit sem tudunk. A XIII. századból származnak az első írásos emlékek. Elsőként 1213-ban említik Túrsámson néven (Tumsansuna). A kutatások szerint korai nevének mindkét tagja személynév eredetű és egykori birtokosokra utal.

Sámson néven szerepel az 1291-1294 között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben. Ebben a században többször említenek a források egy másik Sámsont, az ún. Szalóksámsont, mely azonban később elnéptelenedett, ahogyan más szomszédos falvak is.

1399-ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként. A következő évszázadokban egyszerűen csak Sámson a falu neve. Az 1552-es összeírás alapján lakosságát 650 főre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerződést kell kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. A község lakói büszkén őrzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc Sámson alatt táborozott (1703. július 26.).

A gazdálkodásról és a helyi viszonyokról értékes forrás az úgynevezett kilenc kérdőpont (1770), amely azért is nevezetes, mert ezen maradt fönn a község ma is használt címerképe. Az első magyarországi népszámlálás
(1784-87) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettől kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik.

1848 után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettől kezdve használatos a Hajdú- előtag a község nevében. A XX. század elején két közút, vasútvonal, pénzintézetek alakulnak.

Az első világháborúig folyamatosan nő a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az ötezret. 1911-ben Hajdúsámsoni Hírlap néven községi újság jelenik meg.

A korszak legnagyobb eredménye a közművesítés. 1952-re befejeződik a község villamosítása, vízműtelep létesül. 1971-ben nagyközségi státuszt kap. A rendszerváltás után kiépül az önkormányzatiság. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépül a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás. A lakosság száma 1990-2002 között közel 3000 fővel nőtt. 2001-ben a település történetének legnagyobb beruházásaként, korszerű új iskolát
avatnak tornacsarnokkal. A település 2004-ben városi rangot kapott.

Egyéb

Ha továbbmész a 471-es úton, találkozhatsz a GCADNY-nyal. :)

Kívánok mindenkinek jó szórakozást: Norbee97