Út menti kereszt
2014-07-08 | Kincskeresés | halindaattila | GG4255
Út menti kereszt (lat. crux viator), útszéli kereszt, határoknál az út mentén állított kő, fa kereszt illetve pléh, bádogkeresztek.

Koordináta:

N 47°53.729'

E 21°43.066'

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Igazolás módja: jelszó

Szerepe a napi gyakorlatban a tájékozódás segítése földrajzi tájegységek végének/kezdetének jelzése.

Ilyen egység: falu, tanya, mező, szántó, birtok, gyepű, szer. Az urbanizáció következtében ezek az ma városok utcáin és terein az ősi településhatárok emlékét őrzik. Átvitt értelemben az szolgálja a lelki eligazodást, figyelmeztet a határok (kezdet és vég, magasság és mélység) jelentőségének felismerésében. Hegy- és dombtetőkön hasonló céllal állítottak kereszteket: vertikális határok megmutatására. Kat. országokban (pl. Au) nincs hegycsúcs kereszt nélkül: a hegycsúcs megmászása a gondolkodó ember számára egyben a transzcendenciához, a kereszthez való felkapaszkodást is jelentette, mert a kereszt lábánál az ember megérzi és megérti, hogy egy világ határához/végéhez és egy másik világ megsejtéséhez érkezett el. Mindebből adódóan az imádságra vagy legalább egy keresztvetésre késztet. Lat. elnevezése (crux viator) ezen kívül utal arra, hogy a Kereszt (azaz Isten Fia) az emberrel együtt járja a küzdelmes földi utat, ott van vele határ/döntés helyzeteiben.

Oltalmazója az Útszéli vagy Úti Boldogasszony. A reformáció a szentek képeivel szobraival együtt ahol tudta, ezeket is eltüntette. Ez ellen mondta ki a nagyszombati egyhm. zsin. 1629. szobrokat és szentképeket tartsák meg, ha szükséges állítsák helyre, hogy az arra járókat imádságra indítsák. A keresztállítás különösen a 18. században lett gyakori, legtöbbjük 18501930 közötti, . A keresztek nagy többségét nem az egyház állíttatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A szentelés nagy ünnepséggel, a helyszínen bemutatott misével és prédikációval történt. Az új keresztnek Szegeden keresztapát és keresztanyát is választottak. A keresztek egy része régi sorscsapások emlékét idézi. Ez gyakran elnevezésükben is tükröződött (pestisköröszt, sáskajáró köröszt stb.).

Szokásvilág. A kereszteknek asszonyok, lányok viselik gondját. Általában szombatonként friss virágot visznek hozzájuk, halottak napján gyertyát égetnek a tövükben. A keresztek előtt elhaladó férfiak megemelik kalapjukat, keresztet vetnek. Asszonyok együtt imádkoznak előtte, koszorút helyeznek el rajta, térdelve többek között esőért könyörögnek. Búcsújárások útvonalába eső kereszteket énekkel és imákkal köszöntenek, a keresztek tehát hagyományos megállója, állomása a zarándokútnak. A változó időpontú Áldozócsütörtök előtti hétfőt, keddet és szerdát körösztjáró napoknak nevezi az egyház és a nép egyaránt. Ezeken a májusi napokon a hívők papjuk vezetésével kereszttel és lobogókkal körmenetszerűen, harangzúgás közepette kivonulnak a határ egy-egy keresztjéhez, annak emlékezetére, hogy Krisztus kivezette tanítványait az Olajfák hegyére. A keresztnél és útközben énekelnek, imádkoznak. A baranyai Husztóton a 20. sz. Szent Antal napján is ment körmenet a keresztekhez. A távoli szegedi tanyák lakói, akik vasárnaponként ritkán mehettek szentmisére, azok a kereszteknél tartottak misét.

Jelszó a megadott koordinátán található a kereszt nyugati oldalán található felirat. (Segítség a karakterek leolvasásához: XX XXXX X XX)

Még senki sem teljesítette ezt a játékot! Légy Te az első!

Új megtalálások

Bejelentkezés