A Nyírség egészére többé-kevésbé zárt, összefüggő erdőségek voltak jellemzők az ember megjelenéséig.
A Sóstói-erdő minden bizonnyal egyike a nyírségi őserdők kevés számú maradványának. Fejlődése szempontjából említést érdemel, hogy nagyon közel helyezkedik el a Tisza egykori öntésterületétől, ezért közvetlen kapcsolatban volt az azóta már szintén elpusztult magas-ártéri erdőségekkel.

A legenda szerint - amely első ízben valószínűleg 1911-ben, a Nyírvidék lapjain látott napvilágot - Nyíregyháza erdeje egy véletlen elírásnak köszönheti a létét. Eszerint valamikor az 1700-as évek elején a Bécsben lakó földesúrnak elfogyott a pénze, s látván, hogy a mák ára igen magas, elhatározta, hogy nyíregyházi birtokán nagyban termeszteni fogja ezt a növényt. Írt hát az ispánnak, hogy ezer hektárt azonnal vessenek be mákkal.

Mikor egy év után hazaért, döbbenten látta, hogy a mákgubók helyett apró tölgycsemeték díszlenek a hatalmas területen. Mikor kérdőre vonta az ispánt, kiderült, hogy a földesúr elfelejtett ékezetet tenni az a betű fölé, így nem mákkal, hanem makkal vetették be a földet.

Nyíregyháza területén legelőször egy 1426-ból származó okmány említi az erdőt. Nyíregyháza két részben végrehajtott örökváltságát megelőzően az erdő nyugati fele a Dessewffy-család, a keleti a Károlyiak kezében volt.

A legszomorúbb, hogy az erdő területe az elmúlt évszázadok során fokozatosan csökkent. Jelenlegi állapot szerint a Sóstói erdőtömb területe 371 ha. Az erdő egyes részei a XX. században beépültek, a Kórház, a Főiskola, a Vadaspark, több üdülő is az erdőből harapott ki újabb részeket.

Az erdő madárvilág is gazdagnak mondható, különösen jellegzetes fajai a Sóstói-erdőnek a harkályfélék. Barangoljuk be minél több részét, és figyeljük meg a természetet, a folyamatokat. Télen, nyáron, hóban, esőben, napsütésben más-más arcát mutatja.

Jelszó a megadott koordinátán a tábla utolsó "félkövér" zöldell kiemelt szava.