Ibafa - Várhely/Pincehát/Kincsesdomb

"Amikor az ember határozott cél felé tart...nagyon fontos, hogy az útnak is szenteljen figyelmet. Az út az, amely mindig megmutatja a célba érés legjobb módját, s útközben gazdagodunk. (...) Az lehet jobb vagy rosszabb, attól függően, melyik utat választjuk az eléréséhez, és hogy miképpen járjuk ezt az utat. Ezért olyan fontos ...felfedezni a titkokat mindabban, amit megszokásból, mindennap látunk, de amelyeket rutinból képtelenek vagyunk észrevenni."
Paulo Coelho fenti idézete motiválta ezt a geoláda sorozatot, amely sajátságos módon mutatja be Magyarországot. A megyénként elrejtett 26-26 láda csak a célt határozza meg, de a közöttük meghúzódó út megtalálása és az utazás az, aminek során felfedi igazi arcát az adott megye. Azért reméljük, hogy a megtalált ládák is felfednek eddig még nem ismert, "kiskincseket" az adott megyében.

A ládákban található négy karakteres jelszavakra a játék során szükséged lesz, ne felejtsd el megjegyezni azokat!

Megközelítés
Ibafa községet a P- jelzés mentén hagyod el keleti irányban. Az autót a füves útpadkán hagyhatod a 46° 9,280 17° 55,250 pont közelében. Jó, ha felkészülsz arra, hogy a dombra felkapaszkodva egy külterületi tanya környékén szabadjára engedett kutyákkal találkozhatsz.
A kiindulástól kb. 1.300 méter gyaloglás és 80 méternyi szintkülönbség legyőzése után rátérsz az utadat keresztező, viszonylag ritkán felfestett kék domb turistajelzésre a 46° 9,320 17° 56,130 pontnál. A kék domb jelzést hordó fát itt kivágták, de ennek a pótlásáig sem tévedhetsz el, mert észak-északkeletre nézve 200 méternyi távolságban a rét szélén feltűnik a jelzéssel ellátott vadászles a 46° 9,397 17° 56,032 ponton. Az erdőbe a 46° 9,445 17° 56,036 pontnál érsz be, és innentől már csak végig kell menned a titokzatos hangulatú keskeny dombgerincen a vár földmunkáinak maradványaihoz.
A kék domb jelzésen mindösszesen fél kilométert kell megtenned, számottevő szintkülönbség nélkül.
(A gyönyörű zselici környezetben vezető kék domb turistajelzés - amely a gyűrűfűi Fridrich Ágnes önzetlen munkájának köszönhető - két egykori Árpád-kori várhelyet köt össze: az egykori Csigolya várától [1] vezet Iba vitéz váráig. )

Ibafa - Pincehát
Mint minden régi várhelynél, ennél is helyi legendák születtek a vár titkos pincéiben és alagútjaiban rejtőző mesés kincsekről. Tanúsítják ezt az egykori vár területén található áskálások nyomai, amikor a föld alatti létesítményeket kutatták az amatőr régészek. A várnak helyet adó domb is a titkos pincéről nyerte egyik nevét (Pincehát), a másik neve (Kincses-domb) a nagyralátó elképzelések alapján születhetett.
A keskeny, beerdősült Pincehát egy kéz ujjaként nyúlik ki az Ibafa fölötti fennsíkból, és a Zselicnél megszokott módon keleti és nyugati oldalai, meg északi végződése is meredeken lejt, egyedül délről, az Ibafa feletti fennsík irányából nem nehezítették a megközelítést a terep adottságai.
Iba egykori vára
A vár sohasem volt országos jelentőségű, történetéről nem sok adat maradt fenn.
1954-ben már védett műemlékként szerepelt, de csak 2002-ben bizonyosodott meg szakértői vizsgálatok alapján, hogy valaha vár állott itt.
"A történelmi Magyarország várai" és más forrásmunkákból [2], [3] annyi tudható meg, hogy a korai Árpád-korból származik, és a vidék urának, Ibának a tulajdonát képezte.
Iba vitéz az egyik hadnagya lehetett a vátyi székely határőrségnek, aki II. Endre királyt kísérte a Szentföldre, és ott tüntette ki magát a keresztes hadjárat során. Érdemeiért nyerte azt a birtokot, amely megőrizte nevét Ibafalva majd Ibafa alakban.

A kis méretű vár a tatárjárás korában nyújthatott menedéket, de abban a korban már, amikor a várak megvívásához ágyút is használtak, legfeljebb helyi villongások során lehetett szerepe. Ilyen módon már nagyon régen elhanyagolták, és a maradványok ennek megfelelően kevés adattal szolgálnak eredeti építészeti megoldásairól. A dombnyúlvány földmunkáiból azért érzékelhető eredeti mérete és a sáncok elhelyezkedése. Lebedy János és Lebedy Janó a vár mérete, a terepalakulatok és a korabeli várak jól ismert építészeti megoldásainak egybevetésével elkészítették a vár makettjét, amely korhű módon mutatja az erődítmény egykori megjelenését . A makett a helyi Pipamúzeumban tekinthető meg.

A várdomb déli kezdeténél kis turistapihenő vár a megfáradt vándorra. A keskeny dombgerincen végighaladva előbb a kaputorony helyét érjük el, majd a megerősített lakótorony helyét. A két épület közötti, védelmi szerepű árok nyomai most is jó azonosíthatók.
A várhely délnyugati sarkánál egy mély bevágás okoz fejtörést a hozzáértőknek: lehet akár természetes eredetű is, de kimélyítése akár egy alagút vagy nagyméretű pince készítésének kezdeti munkafázisa is lehetett. (Nekünk úgy tűnt, hogy legalábbis eredeti formájában mesterséges eredetű, és az árokból kitermelt földet annak idején két oldalt az árok partjaira halmozták fel.)
A vár méretéből következik, hogy a tulajdonos család és szűkebb környezetük számára létesített sasfészek lehetett annak idején.

[1] [link]
[2] [link]
[3] [link]
[4] [link]