Márcadó
2015-01-14 | Kincskeresés | Ajtony | GG4451
Az elhagyott Márcadó község pusztuló maradványait a Zselic egyik szép völgyében, a zöld sáv turistajel mellett találod. Jelszó: Fodor József halálának éve (4 karakter)

Koordináta:

N 46°13.440'

E 17°45.113'

Somogy megye

Igazolás módja: jelszó

Márcadó egyike a Zselic elhagyott településeinek. A Honfoglalást követő századokban lakói közvetlenül a királyi udvar számára adóztak, a király jobbágyai voltak. Adójukat méhsörben, MÁRC-ban rótták le a királyi udvar közvetlen ellátása céljából. A márc hígított méz erjesztésével készült édes szeszesital, nagy mennyiségben történő előállítása fejlett méhészetet követelt, amelynek alapját a Zselic kiterjedt hárserdői jelentették. Nem véletlen, hogy a közeli Kardosfán állította fel a Mézút Szövetség a zselici méhészet képoszlopát.
Szent László király a többi disznóóvó faluval együtt a pannonhalmi apátságnak ajándékozta, ekkoriban 30 lakott háza volt, 2-300 lakossal.
Családonként 24 kisholdon (ez hozzávetőlegesen 8 hektárt jelent) gazdálkodhattak. Ez arra utal, hogy a vidék az akkori viszonyok szerint sűrűn lakott terület volt. Ebben az időben például a gyakorlatilag lakatlan Árva vármegyébe a Magyar Királyság azzal csalogatta be az északi szláv betelepülőket, hogy családonként 100 hold szántót kaptak, a kaszálókon és erdőterületeken felül. Márcadó 30 adózó portája évente 15 hízott disznót, 60 akó gabonát, hordódongákat, ezenkívül a környező településekkel együtt 60 "zsíros kecskebőrt" cipőkészítéshez (zsíros cserzés: halzsír alkalmazásával szarvasbőr hatású bőr előállítása) volt köteles az apátságnak adózni, mi több, évente kétszer kellett vendégül látnia az apátság személyzetét. [link]
A török háborúk idején Márcadó is jórészt kipusztult, mint a könyéken vagy száz más kis település. Szomorú tény, hogy a török időkben erősen megfogyatkozott, de még lakott település a visszafoglalás után a Habsburgok kíméletlensége miatt tovább szenvedett: a lakosok az erdőbe menekülve szórványként éltek, ekkor egyetlen háznépet említenek a hivatalos iratok. Az újabb korban újra népesült, de régi nagyságát már nem érte el. Isten háta mögötti település lévén, lakói elköltöztek a 20. század során.
Elhagyott temetőjét visszafoglalta az erdő, egyetlen viszonylag ép és több leromlott sírkereszt meg jellegzetes temetői örökzöld bokrok még felismerhetővé teszik. A legjobb állapotú sírkereszt Fodor Józsefé, ennek alapján az utolsó temetést még a II. világháború előtti időkre feltételezzük.
A temetőtől délre 2-300 méternyire rejtőznek a falu maradványai: elhagyott kútkáva, védőkorlát nélküli kút, építési törmelékek és gödrök - az egész leromlott környezet.
Az egykori útelágazásnál egy élőfára felszegezve árválkodik az egykori feszület pléh-Krisztusának maradványa...

2015-04-25 08:02:43


Megtalálás: 2015-04-25
Sírkő
eTiGeR

2015-01-22 07:47:11


Megtalálás: 2015-01-22
sereva

Új megtalálások

Bejelentkezés