Az emlékművet 1997-ben, a kitelepítések 50. évfordulóján avatták fel. Alkotója Árvai Ferenc szobrászművész, az építészeti tervet Puchner Ferenc építész készítette.
Az emlékművet az emelkedő park adottságát kihasználva helyezték el az alkotók, hasonlít egy vasúti rámpához. A két hatalmas, élére állított, kissé megtört síkban elhelyezett fekete márványlap közötti rés is a vagonok egymásutániságát idézi. A kettős hazátlanság érzése jelenik meg az emlékművön, amelyen egy elbocsátó és egy befogadó kéz között a semmiben lebegő fiatal emberpár töredékes, álomszerű jelenete látható a következő felirat kíséretében: Ide-oda vándorlunk, és nincs sehol hazánk már. Az idézet 1947-ből származik, egy dokumentumfotó szerint a dorogi kitelepítettek írták fel egy vagonra krétával.
A kitelepített dorogiak kapcsolata a szülőhellyel lényegében soha nem szűnt meg, ez az összetartozás hozta létre a jelenlegi testvérvárosi kapcsolat Wendlingen és Dorog között.

Jelszó: nincs

Forrás: [link] [link]