Donászy Magda: Karácsony délután

Karácsony délután
lassan jön az alkony.
Kíváncsiság bujkál
minden gyerekarcon.

Végre sötétedik&
hamvas lesz az este.
Bodri velem együtt
figyel minden neszre.

Mikor szól a csengő,
az ajtó kitárul,
piros alma nevet
rám fenyőfárul.

Tudom, az erdőből
édesapám hozta,
a diót meg anyám
be is aranyozta&

Azért olyan kedves,
azért olyan drága,
meghatottan nézek
apára&anyára.